Pesti Srácok

3200 milliárd jut közútfejlesztésre

3200 milliárd jut közútfejlesztésre

A kormány 3200 milliárd forintot fordít 2024-ig közútfejlesztésre - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szerdán Vámospércsen, a 48-as számú főút Debrecen és Nyírábrány közötti szakasza felújításának alapkőletételén. Hozzátette: a beruházásokkal szeretnék elérni, hogy Magyarország bármely pontjáról harminc percen belül elérhető legyen egy négysávos gyorsforgalmi út.

Mosóczi László hangsúlyozta: a kormány kiemelt feladatának tekinti a közúthálózat bővítését és műszaki állapotának javítását. Stratégiai célnak nevezte a megyeszékhelyek, kiemelt gazdasági térségek bekötését a gyorsforgalmi úthálózatba, az autópályák, autóutak elvezetését az országhatárokig. Hozzátette: a beruházásokkal szeretnék elérni, hogy Magyarország bármely pontjáról harminc percen belül elérhető legyen egy négysávos gyorsforgalmi út. A 2024-ig tervezett közútfejlesztési projekteket keretbe foglaló útprogramról szólva kiemelte: a magyar gazdaság erősödésének köszönhetően a 3200 milliárd forintos forrás nagyobbik hányadát, mintegy 1800 milliárd forintot a hazai költségvetésből biztosítják a fejlesztésekhez. Az államtitkár elmondta, hogy Hajdú-Bihar megye megközelíthetősége az M3-as és az M35-ös autópálya megépítésével sokat javult ugyan, de a közúti közlekedés lehetőségeinek további fejlesztésére van szükség. Ennek része a 48-as számú főút Debrecen és Nyírábrány, országhatár közötti több, mint 26 kilométeres szakasz burkolatának megerősítése, kiszélesítése. A 13 milliárd forintos beruházásból idén őszre elkészül a főút 1,6 kilométeres szakasza, amely Vámospércs belterületén halad át, a teljes felújítással pedig 2021 márciusára végeznek.

Emlékeztetett: a magyarországi oldalon 2020-ban létrejön a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi összeköttetés. Az M30-as, az M35-ös és az M4-es autópályák kivitelezés alatt álló szakaszainak átadásával 2022-ig magas színvonalú gyorsforgalmi összeköttetés jön létre Kassa felől a szlovák határtól Miskolcon és Debrecen át a román határig Nagyvárad irányába. Az útprogram része az M4-es autópálya Berettyóújfalu előtti szakaszainak és az M47-es sztráda Debrecen-Békéscsaba-Szeged közötti szakaszainak előkészítése is - jegyezte meg az államtitkár. A BMW-gyárnak is helyet adó debreceni észak-nyugati gazdasági övezetről szólva elmondta: az ITM és az önkormányzat tavaly aláírt megállapodásának célja, hogy a fejlesztési lehetőségeket maradéktalanul kiaknázzák. A kormány ezért csaknem 130 milliárd forintot biztosít infrastruktúrafejlesztésre és közművek építésére, a gazdasági övezet és a város vasúti, közúti elérhetőségének javítására.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.