Pesti Srácok

Kormányzati milliárdokból újul meg a radiológiai ellátás Szegeden

Kormányzati milliárdokból újul meg a radiológiai ellátás Szegeden

4,8 milliárd forintos állami támogatásból cserélik le idén év végéig a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában a radiológiai eszközparkot, és ezzel együtt a szolgáltatót is - írja a szegedma.hu. A fejlesztésnek köszönhetően a térség lakosai hasonló vagy jobb ellátást kaphatnak, mint más klinikai központok ellátottjai.

Idén év végéig lecserélik az SZTE klinikai központjában a teljes radiológiai eszközparkot és ezzel együtt a szolgáltatót is – tudta meg a Délmagyarország. A fejlesztést a kormány 4,8 milliárd forintos célzott támogatása teszi lehetővé. A központ így saját tulajdonú CT-, PET-CT-, MRI- és más, például az akut stroke kezelésében szerepet játszó, modern berendezéseket vásárolhat.

A fejlesztéssel nyílik lehetőség arra is, hogy az egyetem felülvizsgálja a 2004-ben kötött, drága és rossz konstrukciójú, a képalkotó vizsgálatokra vonatkozó szerződését. Az ugyanis jelenleg előnytelen, az egyetem és a betegek számára egyaránt hátrányos feltételeket tartalmaz, ezért szeretné az egyetem a teljes radiológiai spektrumot maga üzemeltetni. Megtudtuk: a szerződést még 2004 elején, az uniós csatlakozás előtt kötötték 25 évre, teljes kizárólagossággal, a rendes felmondás lehetősége nélkül egy külsős céggel. Ez a szerződés ma már nem képes az elvárható ellátási színvonalat biztosítani, ráadásul a finanszírozottsága sem megfelelő. Szegeden régóta alulfinanszírozottsággal, és ebből következően kapacitáshiánnyal küzd a járóbeteg-szakellátás és a képalkotó diagnosztika is.

A szakorvosi ellátásban Szeged leghátul kullog az egy lakosra jutó évi 25 ezer forintnyi finanszírozással. Debrecenben ugyanez a szám 37 ezer forint, míg Pécsett 32 ezer forint.

PestiSracok facebook image

Hasonló alulfinanszírozottság figyelhető meg a képalkotó diagnosztika terén is: a debreceni lakosok 10 százalékkal, a pécsiek esetében pedig 23 százalékkal magasabb az egy főre eső finanszírozás, ami azt jelenti, hogy a többi egyetemi városban a lakosság nagyobb arányban jut hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Ennek egyik oka, hogy 2007-ben Szeged városa kivonult a helyi egészségügyből, azaz átadta intézményeit az egyetemnek. Mindez az ellátás biztosításához szükséges anyagi források átadása nélkül valósult meg. Míg korábban az önkormányzati fenntartású kórház 2006-os értéken évi 4 milliárd forint forrásból látta el betegeit, ezt a finanszírozást az egyetem nem kapta meg: az önkormányzat 2007 és 2017 között mindössze évi 100 millió forinttal járult hozzá az ellátáshoz. Azóta Szeged teljesen kivonult az egészségügyből és annak finanszírozásából. A magáncéggel kötött szolgáltatói szerződés csak a hab a tortán: a piaci szereplő szolgáltató megfelelő finanszírozás nélkül nem nyújt megfelelő ellátást, ezért alacsonyabb a szolgáltatás minősége Szegeden, mint Pécsen, Debrecenben vagy Budapesten.

A kormányzat 2018-ban kezdte meg a finanszírozási lemaradás kompenzálását, a labordiagnosztika terén az SZTE végre elérte az országos átlagot. A fejlesztési támogatástól most azt remélik, hogy a felzárkózás folytatódik a járóbeteg-ellátás és a képalkotó diagnosztika finanszírozásában is.A majdnem ötmilliárd forintos kormányzati támogatás segítségével az új műszerek beszerzése mellett az egyetem kiléphet az évtizedes, drága és rossz szerződésből is.

Ilyen volumenű és minőségű fejlesztés az országban korábban egyébként nem zajlott. Az egyetem az új eszközök beszerzését követően a legmodernebb technológiák igénybevételével végezheti majd az ellátásokat. Az új eszközpark a kutatási és oktatási céloknak is maximálisan megfelel. Az eszközök illeszkednek az egyetem és az egészségpolitika kiemelt és modern céljaihoz, mint például a távoktatás külső kórházi szakembereknek, a távleletezés, a telemedicina-szolgáltatások a jobb lakossági hozzáférés és a nagyobb betegbiztonság érdekében.

Forrás: szegedma.hu; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.