Pesti Srácok

Kormányzati milliárdokból újul meg a radiológiai ellátás Szegeden

Kormányzati milliárdokból újul meg a radiológiai ellátás Szegeden

4,8 milliárd forintos állami támogatásból cserélik le idén év végéig a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában a radiológiai eszközparkot, és ezzel együtt a szolgáltatót is - írja a szegedma.hu. A fejlesztésnek köszönhetően a térség lakosai hasonló vagy jobb ellátást kaphatnak, mint más klinikai központok ellátottjai.

Idén év végéig lecserélik az SZTE klinikai központjában a teljes radiológiai eszközparkot és ezzel együtt a szolgáltatót is – tudta meg a Délmagyarország. A fejlesztést a kormány 4,8 milliárd forintos célzott támogatása teszi lehetővé. A központ így saját tulajdonú CT-, PET-CT-, MRI- és más, például az akut stroke kezelésében szerepet játszó, modern berendezéseket vásárolhat.

A fejlesztéssel nyílik lehetőség arra is, hogy az egyetem felülvizsgálja a 2004-ben kötött, drága és rossz konstrukciójú, a képalkotó vizsgálatokra vonatkozó szerződését. Az ugyanis jelenleg előnytelen, az egyetem és a betegek számára egyaránt hátrányos feltételeket tartalmaz, ezért szeretné az egyetem a teljes radiológiai spektrumot maga üzemeltetni. Megtudtuk: a szerződést még 2004 elején, az uniós csatlakozás előtt kötötték 25 évre, teljes kizárólagossággal, a rendes felmondás lehetősége nélkül egy külsős céggel. Ez a szerződés ma már nem képes az elvárható ellátási színvonalat biztosítani, ráadásul a finanszírozottsága sem megfelelő. Szegeden régóta alulfinanszírozottsággal, és ebből következően kapacitáshiánnyal küzd a járóbeteg-szakellátás és a képalkotó diagnosztika is.

A szakorvosi ellátásban Szeged leghátul kullog az egy lakosra jutó évi 25 ezer forintnyi finanszírozással. Debrecenben ugyanez a szám 37 ezer forint, míg Pécsett 32 ezer forint.

PestiSracok facebook image

Hasonló alulfinanszírozottság figyelhető meg a képalkotó diagnosztika terén is: a debreceni lakosok 10 százalékkal, a pécsiek esetében pedig 23 százalékkal magasabb az egy főre eső finanszírozás, ami azt jelenti, hogy a többi egyetemi városban a lakosság nagyobb arányban jut hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Ennek egyik oka, hogy 2007-ben Szeged városa kivonult a helyi egészségügyből, azaz átadta intézményeit az egyetemnek. Mindez az ellátás biztosításához szükséges anyagi források átadása nélkül valósult meg. Míg korábban az önkormányzati fenntartású kórház 2006-os értéken évi 4 milliárd forint forrásból látta el betegeit, ezt a finanszírozást az egyetem nem kapta meg: az önkormányzat 2007 és 2017 között mindössze évi 100 millió forinttal járult hozzá az ellátáshoz. Azóta Szeged teljesen kivonult az egészségügyből és annak finanszírozásából. A magáncéggel kötött szolgáltatói szerződés csak a hab a tortán: a piaci szereplő szolgáltató megfelelő finanszírozás nélkül nem nyújt megfelelő ellátást, ezért alacsonyabb a szolgáltatás minősége Szegeden, mint Pécsen, Debrecenben vagy Budapesten.

A kormányzat 2018-ban kezdte meg a finanszírozási lemaradás kompenzálását, a labordiagnosztika terén az SZTE végre elérte az országos átlagot. A fejlesztési támogatástól most azt remélik, hogy a felzárkózás folytatódik a járóbeteg-ellátás és a képalkotó diagnosztika finanszírozásában is.A majdnem ötmilliárd forintos kormányzati támogatás segítségével az új műszerek beszerzése mellett az egyetem kiléphet az évtizedes, drága és rossz szerződésből is.

Ilyen volumenű és minőségű fejlesztés az országban korábban egyébként nem zajlott. Az egyetem az új eszközök beszerzését követően a legmodernebb technológiák igénybevételével végezheti majd az ellátásokat. Az új eszközpark a kutatási és oktatási céloknak is maximálisan megfelel. Az eszközök illeszkednek az egyetem és az egészségpolitika kiemelt és modern céljaihoz, mint például a távoktatás külső kórházi szakembereknek, a távleletezés, a telemedicina-szolgáltatások a jobb lakossági hozzáférés és a nagyobb betegbiztonság érdekében.

Forrás: szegedma.hu; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.