Pesti Srácok

Majdnem 11 millió külföldi él Németországban

Majdnem 11 millió külföldi él Németországban

Tovább emelkedett és megközelítette a 11 millió főt tavaly a Németországban élő külföldiek száma, a legnagyobb részük az Európai Unióból (EU) és EU-s tagjelölt országokból származik a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölt adatai szerint.

A Destatis közleménye szerint a külföldi állampolgárok nyilvántartásában (AZR) 2018. december 31-én 10 915 455 ember szerepelt, ami 2,7 százalékos - 291 515 fős - növekedés az egy évvel korábbi 10 623 940-hez képest. A hivatal adata szerint Németországban 83,044 millióan laknak, a nem német állampolgárok aránya így nagyjából 13 százalék. A külföldiek többsége - mintegy 7,636 millió fő - európai, legnagyobb részük - 6,735 millió fő - EU-s tagállamokból vagy EU-s tagjelölt országokból származik.

A magyar állampolgárok száma tavaly év végén 212 360, egy évvel korábban pedig 207 025 volt. A Németországban élő külföldiek legnagyobb csoportját a török állampolgárok alkotják, 1,476 millió fővel. A második helyen a lengyelek állnak 860 ezer fővel. A magyarok ezen a listán a 13. helyen állnak. A Destatis közleményében kiemelte, hogy növekedik az úgynevezett harmadik országokból - EU-n kívüli államokból - munkavállalás céljával Németországba érkezők száma. Tavaly év végén 266 ezer olyan ember adatai szerepeltek az AZR-ben, akik harmadik országból munkavállalási vízummal érkeztek, ami 20 százalékot meghaladó növekedés az egy évvel korábbi 217 ezerhez képest.

Körükben a legnagyobb csoportot az indiaiak alkotják, 12 százalékos részaránnyal, és jelentős még a kínai állampolgárok 9 százalékos, a bosznia-hercegovinai állampolgárok 8 százalékos, és az amerikai állampolgárok 7 százalékos aránya is - áll a közleményben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!