Pesti Srácok

Meghosszabbították a lefejezésekkel gyanúsított Hasszán F. letartóztatását

Meghosszabbították a lefejezésekkel gyanúsított Hasszán F. letartóztatását

Három hónappal meghosszabbították a Magyarországon elfogott, terrorcselekménnyel gyanúsított szír férfi, Hasszán F. letartóztatását - tájékoztatott Ibolya Tibor fővárosi főügyész szerdán. A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint a szír férfi a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez köthetően legalább 10 ember kivégzésében vehetett részt.

Közleménye szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája a letartóztatást az ügyészség indítványa alapján, azzal egyezően július 24-ig hosszabbította meg, a gyanúsított szökése, elrejtőzése, a bizonyítás megnehezítése és a bűnismétlés veszélyének kizárása érdekében. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség terrorizmus gyanúja miatt, kitoloncolás során, március 24-én vette őrizetbe Magyarországon a szír férfit, aki három éve az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet tagja, és 2016-ban kivégzésekben vett részt. A Fővárosi Főügyészség múlt csütörtökön azt közölte: a kényszerintézkedés elrendelését követően végrehajtott nyomozási cselekmények alapján a megalapozott gyanú tovább erősödött, ezért az ügyészség indítványt tett a gyanúsított letartóztatásának három hónappal történő meghosszabbítására.

A Fővárosi Törvényszék szerda délutáni közleményében azt írta: a megalapozott gyanút többek között a Terrorelhárítási Központ feljelentése, lehallgatási adatok, európai társszervektől beszerzett adatok, egy különleges bánásmódban részesülő feljelentő vallomása, valamint a terhelt cselekményével kapcsolatos videofelvétel támasztják alá. Mint kifejtették, a gyanúsított szír állampolgár; Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel, munkahellyel és igazolt jövedelemmel nem rendelkezik. Vele szemben korábban embercsempészés és közokirat-hamisítás miatt a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 1 év 6 hónap - 3 évre felfüggesztett - börtönbüntetést szabott ki és 3 évre kiutasította Magyarország területéről. Tekintettel a bűncselekmények jellegére, a kiszabható büntetés mértékére, valamint a gyanúsított személyi körülményeire és arra a tényre, hogy korábban már találtak nála hamis okiratot, esetében megalapozottan feltehető, hogy kényszerintézkedés nélkül a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna a hatóságok számára.

A nyomozás jelenleg még folyamatban van, a tényállás teljes körű felderítéséhez további eljárási cselekményekre van szükség. A bíróság szerint mindezeket figyelembe véve a gyanúsított szabadlábra kerülése esetén fennáll a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának veszélye is. A bíróság megállapította azt is, hogy - figyelemmel a terhelt büntetett előéletére és a terhére rótt bűncselekmény jellegéből adódóan a személyében rejlő fokozott kockázati tényezőre - "alappal kell tartani attól, hogy kényszerintézkedés hiányában a terhelt szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el" - írta a törvényszék, hozzátéve: a bíróság a szükségesség, arányosság és fokozatosság elvét vizsgálva megállapította, hogy a gyanúsított esetében a kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedés - a letartóztatás - meghosszabbításával biztosíthatók. Ezért a Budai Központi Kerületi Bíróság július 24-ig meghosszabbította a szír férfi letartóztatását, akit az ügyészség terrorcselekmény bűntettével és más bűncselekmény elkövetésével gyanúsít. A rendelkezésre álló adatok szerint F. H. megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2016-ban Szíriában - az Iszlám Államhoz köthetően - legalább 10 ember kivégezésében vett részt.

PestiSracok facebook image

A szír férfit - ha bebizonyítják - többek között előre kitervelten aljas indokból és célból, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettével gyanúsíthatják meg. A végzés nem végleges.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!