Pesti Srácok

Radikális jobboldaliból váltott át radikális jobboldal-ellenessé Macron volt volt uniós minisztere

Radikális jobboldaliból váltott át radikális jobboldal-ellenessé Macron volt volt uniós minisztere

Védekezésre kényszerült kedden Nathalie Loiseau, az uniós ügyekért felelős volt francia miniszter, a francia kormánypárt, a Köztársaság lendületben EP-listavezetője, miután kiderült, hogy egyetemistaként egy radikális jobboldali diákszervezet választási listáján szerepelt. Állítása szerint Loiseau nem tudta, hogy fiatal korában milyen körökbe keveredett, a francia ellenzék pedig nevetségesnek tartja mostani magyarázkodását. Az államfő egyelőre nem szólalt meg az egyre kínosabb ügyben; Emmanuel Macron egykor maga kérte fel miniszternek Nathalie Loiseau-t.

A Mediapart nevű tényfeltáró portál hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy a kormánypárti politikus a nagy presztízsű párizsi Sciences Po – Politikatudományi egyetem – hallgatójaként 1984-ben a Jobboldali Diákok Uniója (UED) elnevezésű diákszervezet listáján indult a hallgatói önkormányzati választásokon. A lista az egykori Nemzeti Fronthoz közelálló, akkor megszűnt GUD radikális jobboldali diákszervezet hamvain jött létre. Az ellenzék azonnali támadásaira reagálva a volt miniszter kedden sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy valamikor ilyen emberekkel állt össze. Nathalie Loiseau elmondta: teljesen elfelejtette életének ezt az epizódját. Elismerte, hogy igent mondott 1984-ben, amikor megkeresték, hogy szerepeljen egy listán, amely az akkor szinte nem létező pluralizmust szorgalmazta a Sciences Po-n és nőket keresett.

– mondta az internetre feltöltött nyilatkozatában Nathalie Loiseau. A France Info hírrádiónak adott interjúban ifjúkori tévedésnek és valódi balgaságnak nevezte a volt miniszter, hogy 1984-ben az ominózus listán szerepelt. Hangsúlyozta, hogy politikai küzdelmének lényege mindig is a szélsőjobboldal elleni küzdelem volt.

PestiSracok facebook image

A revelációra az ellenzék azonnal reagált alig egy hónappal az EP-választások előtt, amelyeket ha most tartanának, a felmérések szerint a kormánypárt nyerné meg, néhány százalékkal a Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) előtt. A két párt egyébként kiemelkedik a mezőnyből, és a 2017-es elnökválasztást megelőző kampányhoz hasonlóan a választási küzdelem az államfő Emmanuel Macron és Marine Le Pen, illetve a pártjaik közötti csatának ígérkezik. Mindez egy kis alázatot kívánna – mondta a harmadik helyen álló jobbközép Köztársaságiak listavezetője, Francois-Xavier Bellamy, akit a kormánypárt az elmúlt időszakban gyakran támadott konzervativizmusa miatt. Mindenki változtathat véleményt, de egy olyan politikai formáció, amely aköré építette fel a kommunikációját, hogy az egyetlen bástyát jelenti a radikális jobboldallal szemben, ez azért kicsit vicces helyzet – vélte Ian Brossat, a kommunisták listavezetője. Stanislas Guerini, a kormánypárt vezetője a Twitteren arra hívta fel a figyelmet, hogy soha semmilyen kétség nem volt Nathalie Loiseau elköteleződéséről illetően a radikális jobboldal elleni harcban. Elemzők kiemelték, hogy a francia politikai életben nem ritka, hogy a fősodorba tartozó politikusok a szélről indultak, azaz a baloldaliak fiatalkorukban kommunista vagy trockista körökben politizáltak, ahogy az is gyakori, hogy jobboldali politikusok szélsőjobboldalinak tartott múlttal rendelkeznek.

Nathalie Loiseau négy gyermek anyja, gyakorló katolikus. Korábban a jobbközép Köztársaságiaknál az Európa-barát centristának tartott Alain Juppé köréhez tartozott, s annak külügyminisztersége idején, 1993-ban lett a kabinet tagja. Számos országban volt vezető diplomata, majd a külügyminisztérium kabinetvezetője. 2012-től 2017-ig az elitképzőnek számító ENA igazgatója volt, mielőtt Emmanuel Macron felkérte az uniós ügyekért felelős tárca vezetésére.

Forrás: MTI; Fotó: Evening Standard

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!