Tárgyalásaik felújításáról egyezett meg Szerbia és Koszovó a berlini Nyugat-Balkán konferencián
Szerbia és Koszovó megállapodott, hogy folytatják a viszonyuk rendezését célzó tárgyalásokat - jelentette be a német kormány hétfőn éjjel, a nyugat-balkáni országok Berlinben megtartott német-francia szervezésű csúcstalálkozója után.
Az éjjel kiadott kormánynyilatkozat szerint a felek megállapodtak, hogy további erőfeszítéseket tesznek eddigi megállapodásaik megvalósítása érdekében. Belgrád és Pristina ígéretet tett arra is, hogy konstruktív szerepet vállalnak az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini közvetítésével folytatódó tárgyalásokban, amelyek tavaly megfeneklettek. A német és a francia kormány még februárban döntött arról, hogy csúcstalálkozót szervez a Szerbia és egykori tartománya között kiéleződött konfliktus rendezésére.
Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaci koszovói elnök - akik Angela Merkel német kancellár, valamint Emmanuel Macron francia elnök meghívására vettek részt a berlini konferencián - hétfőn este elfogadták, hogy július 1-2-án Párizsban újabb találkozót tartsanak, továbbra is francia-német védnökséggel - mondta el a konferencia több résztvevője. A két vezető mindazonáltal nem tágított eddigi álláspontjától. Vucic Berlinben a sajtó képviselői előtt megerősítette, hogy a szerb árukra kirótt vámok eltörlését minden párbeszéd előfeltételének tekinti, koszovói kollégája, Thaci pedig azt szorgalmazta, hogy a májusi európai parlamenti választásokat követően az EU szüntesse meg a koszovóiak vízumkötelezettségét, s hogy a Szerbiával kötendő megállapodás nyissa meg az utat Koszovó ENSZ-, EU- és NATO-tagsága előtt.
Az elmúlt hónapokban ismét fokozódott a feszültség a felek között, miután Pristina tavaly novemberben 100 százalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árukra, ezzel válaszolva arra, hogy Szerbia sikeres lobbizása következtében nem vették fel Koszovót az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolat rendezéséről 2013-ban, jelentős előrelépés azonban nem történt. A kapcsolat rendezését az EU a két ország európai integrációjának feltételeként kezeli.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
