Pesti Srácok

A képviselőház elfogadta a Notre-Dame székesegyház helyreállításáról szóló törvényt

A képviselőház elfogadta a Notre-Dame székesegyház helyreállításáról szóló törvényt

A francia parlament alsóháza elfogadta szombatra virradóra az egy hónappal ezelőtti tűzvészben megrongálódott párizsi Notre-Dame felújításáról szóló törvényt. A képviselőház 13 órás vita után fogadta el a jogszabályt, amelyről május 27-én szavaznia kell még a szenátusnak is.

A törvény a többi között adókedvezményt irányoz elő azok számára, akik pénzügyi segítséget nyújtanak a székesegyház felújításához, megkönnyíti a helyreállítási munkálatokhoz szükséges döntések meghozatalát, egyszerűbbé teszi a közbeszerzési eljárások lebonyolítását. Különbizottság alakul a költségek felügyeletére.

A több, mint 850 éves gótikus székesegyházban április 15-én, a kora esti órákban csaptak fel a lángok, és csak másnap reggel sikerült teljesen eloltani a tüzet. A katedrális tetőszerkezete gyakorlatilag teljesen leégett, leomlott a kúp alakú huszártorony. Az előzetes vizsgálatok szerint a tűz az épület felső részében folyó felújítási munkálatok közben keletkezett. A Párizs szívében, a Cité-szigeten található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel. A francia kulturális minisztérium által a magánemberek és vállalatok adományának fogadására kijelölt négy hivatalos szervezet több, mint 400 millió eurót (127,7 milliárd forint) gyűjtött össze a Notre-Dame helyreállításához. Az adományok és felajánlások teljes összege ennél jóval magasabb, ha beszámítják a francia állam különböző mecénásainak adományait is. Becslések szerint a teljes összeg elérheti az egymilliárd eurót (319,2 milliárd forint) is. Ekkora összeget korábban sohasem sikerült összegyűjteni adománygyűjtéssel Franciaországban.

Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!