A migráción múlhat az EP-választás
A bevándorlás lehet az ütőkártya a két hét múlva esedékes európai parlamenti voksoláson - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a választók nagy része ugyanis továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít a kérdésnek - fedte fel egy szakértői panel Brüsszelben. A kutatók egy 2017-es felmérésre is hivatkoztak, amely szerint a magyarok kifejezetten elégedettek voltak a kormány migrációs válságkezelésével.
Az európaiak jelentős része a migrációval kapcsolja össze az uniós döntéshozást, ami a jobboldali politikai pártok megerősödéséhez vezethet a két hét múlva esedékes európai parlamenti választásokon
– hangzott el egy brüsszeli panelbeszélgetésen. A Migration Policy Center (MPC) eseményén kutatásokkal alátámasztva mutatták be, hogy a bevándorlás már 2010 óta szerepel az európai választók fő aggályai között. A migrációs válság csúcsán, 2015-ben több, mint hatvan százalékuk nevezte meg az első két kihívás valamelyikeként. Jelenleg az európaiak negyven százaléka vélekedik így, viszont egyértelműen a bevándorlásellenes erőket segítheti, hogy uniós szinten több polgár fogékony a téma iránt.
A migrációnak az európai porondon sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint nemzeti keretek között
– magyarázta James Dennison, az MPC kutatója, aki szerint amennyiben két hét múlva a választók kivételesen az EU-nak meghatározó, nem pedig tagállami ügyek alapján voksolnak, akkor könnyen lehetséges, hogy az Európai Parlamentben bőven húsz százalék felett lesz a radikális jobboldali pártok aránya. A kutatók a polgárok migrációval kapcsolatos érzelmeit egyébként három tényezővel magyarázták: a vezető politikusok bevándorlási retorikájával, a médiában hallottakkal és látottakkal, illetve a tényleges eseményekkel.
Ha egy kérdés megoldatlan marad, azt a közvélemény nyilvánvalóan fontosnak fogja tartani
– ezt Ryan Heath, a brüsszeli Politico szerkesztője tette hozzá, azt firtatva: a mostani választási időszakban már látszik egy új migrációs tendencia, miszerint valamennyi európai pártcsalád különbséget kíván tenni a valódi menekültek és a szigorúbb fellépést követelő esetek között.
A választásokat követően bonyolultabbá válik majd a helyzet nemcsak az Európai Parlamentben, de az uniós intézmények között is. A két nagy pártcsalád, a néppárt és a szocialisták ugyanis biztosan elveszítik a parlamenti többséget, ami pedig más pártoknak a döntéshozatalba való bevonását követeli meg
– érvelt Heath, aki azonban óva intett az euroszkeptikus szuperblokk emlegetésétől, mondván: az EU bírálói számos kérdésben maguk is megosztottak.
Olaszország olyan bevándorlásellenes tagállam, amelyet nehéz lenne csak úgy megkerülni
– tette hozzá.
Magyarország is szóba került a választói attitűdöket firtató előadássorozaton, ahol referenciapontként bemutatták az Ipsos közvélemény-kutató egy, már a migrációs válság csúcspontját követően készített, 2017-es felmérését. A tíz országra kiterjedő kutatás szerint a polgárok hazánkban voltak leginkább elégedettek a kormány munkájával bevándorlásügyben: a megkérdezettek harminc százaléka erősen egyetértett a felvetéssel, miszerint az ország vezetése jól kezelte a válsághelyzetet. További huszonöt százalék szintén egyetértett a kijelentéssel, míg tizenkét százalék utasította el teljes mértékben az Orbán-kormány módszerét. Lengyelországban ugyancsak ötven százalék körül mozgott a bevándorlási szigort éltetők aránya, míg az azt teljes egészében elutasítók tizenöt százalékot tettek ki. Árulkodó, hogy a felmérésben részt vevő államok közül Franciaországban volt a legkisebb a kormány migrációs válságkezelésével egyetértők száma. Utóbbit mindössze két százalék tartotta kifejezetten jónak, huszonhét százalék pedig egyértelműen negatívan gondolkodott róla. Az Ipsos 2017-ben az EU migrációs politikájának támogatottságát is felmérte. A folyamatos migrációs nyomásnak kitett olaszok voltak a leginkább elégedetlenek, míg 59 százalék gondolkodott egyértelműen negatívan Brüsszel fellépéséről.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
