Pesti Srácok

A török külügyminisztérium csaknem 250 alkalmazottja ellen adtak ki elfogatóparancsot

A török külügyminisztérium csaknem 250 alkalmazottja ellen adtak ki elfogatóparancsot

Elfogatóparancsot adtak ki Törökország-szerte a török külügyminisztérium 249 alkalmazottja ellen azzal a gyanúval, hogy az érintettek tagjai a 2016. július 15-ei puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózatnak - jelentette hétfőn az NTV török hírtelevízió.

A beszámoló szerint az újabb hatósági fellépés azután történt, hogy nyomozások indultak a külügyi tárca korábbi felvételi vizsgáin történt szabálytalanságokkal kapcsolatban. Az eljárások során az ankarai főügyészség megállapította, hogy 249 vizsgabizottsági tag a gülenista mozgalom tagja volt. A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba.

A feltételezett gülenisták elleni kormányzati fellépés a puccskísérlet óta szakadatlan. A hétfői műveletnek a főváros, Ankara a központja, de az előállítások az ország 81 tartományából még további 42-re kiterjednek. 78 gyanúsítottat már őrizetbe vett a rendőrség.

2016 júliusa óta összesen nagyjából 511 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat állítottak elő azzal a gyanúval, hogy közük lehet Gülen hálózatához és azon keresztül az összeesküvéshez. Közülük megközelítőleg 31 ezren ülnek börtönben. Az incidenssel kapcsolatos perek folyamatban vannak.

PestiSracok facebook image

Gülen mozgalmát Törökország terrorszervezetté nyilvánította, és a rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak az összeesküvőket sújtják, hanem a mozgalom tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török vezetést.

Forrás: MTI; Vezető kép: 1080.plus

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.