Az EU jogalkotási folyamatában is tettenérhető a nyílt társadalom elméletének jelentős befolyása
Kutatás készült arról, hogyan használják a nyílt társadalom elméletének fogalmait a EP-jogalkotás során európai politikusok – írta meg a Mandiner. Ennek lényege az volt, hogy megállapítsák, az Open Society Foundations narratívája és szókészlete mennyire erősen van jelen az Európai Parlament jogalkotási napirendjében.
Dr. Kovács Attila európai uniós szakértő és kutatótársai készítettek egy adatbázist arról, hogy a nyílt társadalom eszméjét támogató szervezetek által használt kifejezések hol és miként jelennek meg az Európai Parlament dokumentumai között, az EP jogalkotási folyamatában
– írja a Mandiner. A szakértő a lapnak elmondta: "a modern technológia és elemzési módszerek lehetőséget teremtenek arra, hogy big data alapon, szövegelemzéssel vizsgáljuk egy-egy politikai szervezet, így az Európai Parlament és az Open Society European Policy Institute (OSEPI) tevékenységét".
Soros narratívája mindenhol
Az Európai Parlament nyilvánosan elérhető dokumentumaiból, az EP-képviselők által írásban benyújtott jogszabály-módosító javaslatokból készítettek egy adatbázist, majd ezt az adatbázist összevetették az OSEPI politikai agendájával. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az OSEPI dokumentumaira jellemző kifejezések hol és miként jelennek meg az Európai Parlament jogalkotási dokumentumai között. A kutatók által leszűrt öt kifejezés az alábbi: „afrofóbia” (afrophobia - irracionális, vélt vagy valós félelem az Afrikából érkezőkkel és kultúrájukkal szemben); „etnikai profilalkotás” (ethnic profiling - azt a fogalmat jelöli, amikor biztonsági ellenőrzésekre nemzeti, etnikai vagy vallási jellegzetességek alapján választanak ki embereket); „nemek közti bérkülönbség” (gender pay gap); „gyűlölet-bűncselekmény” (hate crime - ez alatt olyan bűncselekményeket értünk, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása); „iszlamofóbia” (islamophobia - irracionális, vélt vagy valós félelem az iszlám vallást követőkkel szemben). A vizsgált kifejezéseket az OSEPI, az Open Society Foundations és más, Soros Györgyhöz köthető szervezetek rendszeresen használják. A kutatás alapján látszik, hogy az Open Society Foundations köré csoportosuló szervezetek szókészlete gyakran visszaköszön az EP jogalkotással kapcsolatos dokumentumaiban. Az „afrofóbia” kifejezést például 84 alkalommal, az „etnikai profilalkotás” fogalmát 28-szor, a „gender pay gap” kifejezést 379 alkalommal, az „iszlamofóbia” szót pedig 126-szor használták az EP vonatkozó előterjesztéseiben. A Mandiner cikkében egy gyűjtést is olvashatnak arról, miként, milyen szövegkörnyezetben beszélnek a milliárdoshoz köthető erőközpontok a kulcsfogalmakról.
Sargentini is Sorosék szavait használja
A baloldali és liberális politikusok számára fontosak ezek a kifejezések. Az „afrofóbia” kifejezést például az esetek 94 százalékában, összesen 79 alkalommal szociáldemokrata, liberális, zöld vagy szélsőbaloldali képviselők használták, köztük például Judith Sargentini is. Sophia in 't Veld az „etnikai profilalkotás” kifejezést is használta ebben a ciklusban. Az „etnikai profilalkotás” kifejezést egyébként legtöbbször a DK-s Niedermüller Péter használta az EP jogalkotási dokumentumaiban (4 alkalommal), de előkerült a fogalom Cecilia Wikströmnél is. Cecilia Wikström az a svéd liberális politikus, aki kidolgozta az Európai Parlament által elfogadott „Wikström-jelentést”.A „hate crime” szót Soraya Post svéd szociáldemokrata képviselő használta a legtöbbet (27 alkalom), őt a magyar Niedermüller Péter követi (24 alkalom), majd Sophia in 't Veld következik (22 alkalom). Az „iszlamofóbia” szót is a baloldali és liberális politikusok használták legtöbbször. A 126 találatból 114 alkalommal szociáldemokrata, liberális, zöld vagy radikális baloldali politikusok beadványaiban szerepelt a kifejezés. A kifejezést legtöbbször a szociáldemokrata Soraya Post (10 alkalom) használta ebben a ciklusban, a DK-s Niedermüller Péter ötször, a zöld Ulrike Lunacek pedig háromszor élt ezzel a szóval. De használta a kifejezést a volt LMP-s Meszerics Tamás, Judith Sargentini, valamint a liberális Sophia in 't Veld is.
A megbízható elvtársak
A Mandiner cikkéből az is kiderül, hogy - a kulcsszavakat tartalmazó indítványok szerzőinek listáját összevetve a magyar származású amerikai milliárdos által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok belső adatbázisából 2016-ban kiszivárgott „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” nevű kiadványban szereplő 226 EP-képviselővel - megállapítható a jelentős átfedés. Készült statisztika arról is, hogy az Európai Parlament mely szakbizottságainak tagjai használták legtöbbször a fenti kifejezéseket. A legnagyobb gyakorisággal a Sargentini-jelentést előkészítő LIBE-bizottság ülésein találkozunk a fogalmakkal. Az öt kifejezésből négy esetében (afrofóbia, etnikai profilalkotás, iszlamofóbia, „hate crime”) abszolút rekorder a LIBE. A „gender pay gap” kifejezés – érthető módon – az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságában helyet foglaló képviselők használták a legtöbbet, ezt viszont már egyből a LIBE-bizottság követi.
A kutatás részleteiről bővebben ITT olvashatnak.
Forrás: Mandiner; Fotó: AFP PHOTO/Olivier Hoslet
