Pesti Srácok

Dániában a liberálisok nyertek

Dániában a liberálisok nyertek

A liberális párt nyerte vasárnap Dániában az európai parlamenti (EP-) választásokat a voksok 23,4 százalékával, dacára annak, hogy a választás előtti prognózisok szerint a szociáldemokrata párt számított befutónak.

A szavazatok 96 százalékos összesítése alapján Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök pártja hat és fél százalékponttal erősödött, és négy helyet szerzett, kétszer annyit, mint 2014-ben. Ez sokkal jobb eredménynek számít, mint amit az előzetes közvélemény-kutatások jósoltak a pártnak. A szociáldemokraták a voksok 21,9 százalékát gyűjtötték össze, ami csaknem három százalékponttal több a korábbinál, de nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy növelni tudják az általuk szerzett három hely számát.

A bevándorlásellenes Dán Néppárt (DF) nem tudta megismételni öt évvel ezelőtti, történelmi jelentőségű eredményét, a 26,6 százalékot, és 11 százalékkal most a negyedik helyen végzett, eddigi négy EP-képviselőjéből hármat elveszítve. A dán parlament második erejének számító, a liberális-konzervatív kormányt kívülről támogató DF még az előzetes felmérésekhez képest is nagyobbat esett, amihez valószínűleg hozzájárulhatott a párt körül két és fél éve kipattant botrány a Brüsszeltől kapott támogatások csalárd felhasználása miatt. A dán Szocialista Néppárt a voksok 13,1 százalékát szerezte meg, két EP-képviselői helyhez jutva. A szociálliberális párt ugyanennyi helyet szerzett a szavazatok 10,2 százalékával. A dán Konzervatív Néppárt a szavazatok 6,2 százalékával egy képviselőt küldhet az EP-be, csakúgy, mint a vörös-zöld szövetség a voksok 5,2 százalékával. Az előzetes eredmény szerint elvesztette egyetlen helyét a dán Népi Mozgalom az Európai Unió Ellen nevű történelmi erő, amely 1979 óta volt bent az EP-ben a Brüsszellel szembeni hagyományos dán szkepticizmus képviselőjeként. A részvételi arány rekordmagas, 65,9 százalékos volt Dániában.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.