Gyurcsányné az unióra bízná az adóbehajtást is
Az európai országok adóbehajtási gyakorlatának egységesítését javasolja a Demokratikus Koalíció (DK). Dobrev Klára szerint ugyanis a nemzetállamok adhatóságai gyengék ahhoz, hogy egyedül küzdjenek meg az adóbehajtás nehéz feladatával.
Az Európai Unión belül csaknem 150 milliárd euró tűnik el évente az áfacsalások miatt, a multinacionális cégek pedig 100-150 milliárd eurónyi adót nem fizetnek be - mondta a DK európai parlamenti (EP-) listavezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, hozzáfűzve: ebből is látszik, hogy az európai országok nem képesek külön-külön érvényesíteni adóbeszedési jogaikat. Dobrev Klára szerint az uniós országoknak ezért muszáj az adóik egy részét közösen behajtaniuk, a nemzetállamok adóhatóságai ugyanis gyengék ahhoz, hogy egyedül küzdjenek meg ezzel a feladattal. Emlékeztetett: a DK korábban szorgalmazta, hogy a multinacionális cégekre európai uniós adót kell kivetni, amiből a lakosság szociális ellátásait lehetne finanszírozni. A listavezető kétségesnek nevezte, hogy a magyar adóhivatal valóban fel akar-e lépni a nemzetközi áfacsalások ellen. Hozzátette:
az európai ügyészség munkatársai azonban nemcsak az uniós források sorsát lennének képesek vizsgálni, hanem az országokon átnyúló, bűnszervezetben elkövetett áfacsalások ellen is fel tudnának lépni.
A más témában feltett kérdésekre a DK frakciószóvivője válaszolt. Gréczy Zsoltot kérdezték arról, hogy támogatnák-e a Frans Timmermans szocialista csúcsjelölt által javasolt egységes európai menekültügyi rendszer bevezetését. A politikus azt felelte: ez a javaslat nem a menekültek szétosztásáról szól, hanem arról, hogy az EU-nak közös felelőssége a menekültügy kezelése.
A többi közt a Törökországgal kötött uniós megállapodásnak köszönhető, hogy a magyar határon nincsenek menekültek
- tette hozzá. Mint mondta, bízik benne, hogy egy egységes fellépés továbbra is mentesíteni tudja a kontinenst a menekültáradattól. Emlékeztetették arra, hogy a DK 2015-ben aláírásokat gyűjtött a kvótarendszer mellett, egyúttal megkérdezték, hogy most is kitartanak-e akkori álláspontjuk mellett. Gréczy Zsolt a többször feltett kérdésre azt válaszolta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben megszavazta ezt a kvótarendszert. Újabb felvetésre azt mondta, hogy vasfüggönyre nincs szüksége az országnak, a déli határszakasz kerítése azonban egyelőre marad.
A határkerítés a magyar emberek egy részének biztonságot ad, ráadásul drága lenne elbontani
- közölte. A menekültek ügyének megoldása közös európai felelősség, a közös európai határőrizetet pedig "úgy tudom, minden magyarországi párt támogatja" - mondta.
Menekülteket eddig csak az Orbán-kormány hozott Magyarországra, a hivatalos adatok szerint 2015 óta mintegy 86 ezret
- jelentette ki Gréczy Zsolt.
Forrás/fotó: MTI