Halála előtt a politika levette a kezét Fenyő Jánosról
A nyomozás során tett tanúvallomások szólnak arról, hogy Fenyő János 1998-ra elvesztette a politikai támogatottságát, amit a kormányzó szocialista-liberális kormány és a mögöttük lévő pártok biztosítottak neki – írja a Magyar Nemzet. Sokan elszabadult hajóágyúnak tartották, akinek nyereséges és komoly tömeghatással bíró sajtóbirodalma veszélyes tényező volt az 1998-as választásokra készülve. A lap szerint Fenyő ráadásul egy önálló választási párt létrehozását is fontolgatta és mindez hozzájárulhatott a halálához.
A Fenyő-ügyben jogerősen elítéltékJozef Rohácot, tavaly pedig meggyanúsították Gyárfás Tamást, hogy ő bujtotta fel Portik Tamást arra, hogy ölesse meg a szlovák bérgyilkossal a médiavállalkozót.
A Magyar Nemzet emlékeztetett: a nyomozók jelenleg is folytatják a tanúkihallgatásokat, így rajzolódik ki az egyre pontosabb kép a 21 éve történtekről. Például arról, hogy a Vico sajtóbirodalom egykori teljhatalmú tulajdonosa és Gyárfás között háború dúlt 1996-ig a Napkelte című televíziós műsorért, a Nap TV birtoklásáért, amit Gyárfás megnyert, s Székely Ferenc, a köztévé egykori alelnöke vallomása szerint Fenyő ezt tudomásul vette. Székely a portálunk által megszerzett vallomásában arról is beszélt, hogy amikor értesült a médiacézár haláláról, visszakérdezett: Nem úgy történt, hogy Fenyő lőtte le Gyárfást? Hangsúlyozta, nem tudta elképzelni, hogy Fenyőt ölték meg, mivel Gyárfás minden csatájukat megnyerte.
Egyes tanúvallomások szerint Fenyő halálához hozzájárult az is, hogy 1998-ra elfogyott körülötte a levegő, s a nagypolitika szereplői már nem támogatták. Székely Ferenc erről azt mondta a nyomozóknak: „Fenyő János bukásának az volt az egyik oka, hogy a politikai erők eltávolodtak tőle, nem volt protektora, nem rendelkezett szövetségesekkel…” A volt alelnök szerint az MSZP–SZDSZ-koalíció pártjai 1996-ra eltávolodtak egymástól különböző politikai kérdések és konfliktusok miatt, s ezért veszthette el Fenyő is a politikai támogatottságát – írta a szerző.
A Magyar Nemzet tudósítójának háttérbeszélgetések során a korabeli politika alakítói közül többen megerősítették Fenyő politikai térvesztését és, hogy a vállalkozó az akkori kormányzó pártoktól eltávolodva egy választási párt létrehozásán gondolkodott. Minderről a lap forrásai úgy fogalmaztak: amikor Horn Gyula miniszterelnök értesült erről, csak annyit mondott, „levesszük a kezünket erről az emberről”. Ez fontos kijelentés volt, hiszen Horn környezete szerint korábban három nagy hatalmú üzletember – Fenyő, Princz és egy másik bankár – rendszeresen előszobázott a szocialista miniszterelnöknél.
A legbeszédesebb azonban a médiamágnás bizalmasának, Perczel Tamásnak az Élet és Irodalomban (ÉS) Fenyő meggyilkolása után kilenc nappal megjelent publicisztikája, amely fellelhető a nyomozati anyagban is. A pszichológus megírta, hogy Fenyő elszabadult hajóágyúnak számított 1998-ra. A Vico állami támogatás nélkül nyereséges volt, óriási befolyással a közvéleményre, a cég és így Fenyő erejének, súlyának növekedésével egyre nőtt a tőle való félelem is. „Ez az egy kézben összpontosuló erő, különösen ha a kéz szeszélyes, kiszámíthatatlan, ambiciózus emberé, akinek stratégiai döntését nem a hűség és a lojalitás határozza meg, bizony állandó fenyegetést jelent” – fogalmazott Perczel az ÉS-ben. A pszichológus másik megállapítása, hogy „politikai gyilkosságra valószínűleg senki sem gondolt eredetileg, de az egyre sűrűbben és egyre magasabb szintről érkező cáfolatok felkelthetik a gyanút”. Perczel akkori állításai mellett a gyilkosság politikai háttere még ma is rendre visszaköszön a tanúvallomásokban – emelte ki a lap.
Fotó: PS
