Pesti Srácok

Képviselet nélkül maradhat az RMDSZ az EP-választáson

Képviselet nélkül maradhat az RMDSZ az EP-választáson

Képviselet nélkül maradhat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson az IMAS közvélemény-kutató intézet legfrissebb, szerdán közzétett felmérése szerint. Az Europa FM kereskedelmi rádió által megrendelt, május 2. és 20. között készült országos közvélemény-kutatás adatsora szerint a megkérdezettek alig 3,8 százaléka voksolna az RMDSZ-re. A bejutási küszöb 5 százalékos.

Az IMAS korábbi két - márciusi és áprilisi - felmérése még 5 százalék feletti eredményt jósolt a magyar szövetségnek. Az RMDSZ-t más közvélemény-kutatások is a bejutási küszöb alatt mérik, amióta Klaus Iohannis államfő népszavazást is kiírt május 26-ára igazságügyi témákban. A referendum meghirdetése mintegy tíz százalékkal emelte a részvételi hajlandóságot a román választók körében. Az IMAS most közzétett adatai a jobboldali ellenzék jelentős előretörését vetítik előre az EP-választáson. Az Európai Néppárthoz tartozó, ellenzéki Nemzeti Liberális Pártra (PNL) a megkérdezettek 28,5 százaléka adná voksát, míg a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) 21,1 százalékra esett vissza. A harmadik helyen a Dacian Ciolos volt kormányfő által létrehozott, ellenzéki USR-PLUS pártszövetség áll, amely három százalékpontot javítva a voksok 19,6 százalékára számíthat. A bukaresti kormánykoalíció kisebbik pártjára, a liberális ALDE-ra a megkérdezettek 9,8 százaléka voksolna. Rajtuk kívül a PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök által alapított Pro Romania pártnak jósolnak biztos EP-képviseletet, 9,9 százalékkal. Az IMAS felmérése szerint immár a Traian Basescu volt államfő által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) is átlépheti a bejutási küszöböt, és 6,2 százalékos eredményre számíthat.

A telefonos módszerrel készült, több, mint ezer választópolgár megkérdezésével készült felmérés elvileg 3,1 százalékos hibahatárral tükrözi Románia felnőtt lakosságának politikai opcióit.

A felmérést ismertető, ellenzéki hangvételű kereskedelmi rádió nem közölt adatokat a részvételi hajlandóságról. Az INSCOP közvélemény-kutató intézet múlt héten ismertetett felmérése azonban kimutatta, hogy a referendum kiírása óta jelentősen megnőtt - a korábbi 30 százalék alatti értékről 40 százalék közelébe emelkedett - azon választók aránya, akik biztosra ígérik, hogy leadják szavazatukat az EP-választáson.

PestiSracok facebook image

Romániában alapvetően azon múlik a magyar jelöltlista támogatottsága, hogy van-e eltérés a román és magyar választók részvételi aránya között. Mivel 2007-ben és 2009-ben is a magyarok választási hajlandósága és az EU-hoz fűzött reményei messze meghaladták az országos átlagot, az ország lakosságának 6,5 százalékát kitevő magyarság a leadott voksok csaknem 9 százalékával három képviselőt küldhetett az EP-be. A legutóbbi, 2014-es EP-választáson, amikor a névjegyzékben szereplők 32,4 százaléka adta le voksát, a románsággal nagyjából azonos részvétellel az RMDSZ a voksok 6,3 százalékát szerezte meg, és két EP-képviselői helyhez jutott a Romániának járó 32-ből. A következő EP-ben Romániának 33 helye lesz.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.