Pesti Srácok

Osztrák kormányválság – Kurz bárkinek megígér bármit, hogy kisebbségi kormánya bizalmat kapjon

Osztrák kormányválság – Kurz bárkinek megígér bármit, hogy kisebbségi kormánya bizalmat kapjon

Több előzékeny ajánlatot tett a parlamenti pártoknak Sebastian Kurz csütörtökön cserébe azért, hogy bizalmat szavazzanak neki és kisebbségi kormányának a hétfői rendkívüli parlamenti ülésen - erről maga az osztrák kancellár számolt be csütörtökön. Az ellenzék képviselői megerősítették álláspontjukat a kancellár elleni bizalmatlansági indítvány ügyében.

Sebastian Kurz elmondta, hogy felajánlotta két parlamenti vizsgálóbizottság munkájának folytatását a szeptemberi előrehozott parlamenti választások után, valamint az összes parlamenti párt frakcióvezetőjének meghívását a kormányülésekre a választásokig. Az osztrák kancellár mindenekelőtt ígéretet tett – az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kötött koalíció felbomlását okozó, és Heinz-Christian Strache alkancellár, pártelnök lemondásához vezető – ibizai botrány és az azzal kapcsolatos vádak felderítésére. A videofilm-botrány gördülékeny felderítése céljából Kurz egy akciócsoportot állít fel az infrastrukturális minisztériumban a költségvetési pénzek elosztási folyamatának és felhasználásának vizsgálatára. A kancellár ígéretet tett az osztrák szövetségi alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal, illetve a korrupciógyanús Eurofighter-vadászgépbeszerzés ügyében korábban felállított két vizsgálóbizottság munkájának felújítására a választások után. Sebastian Kurz intézkedéseket ígért az adófizetők pénzével való takarékoskodásra: többek között korlátoznák a minisztériumok hirdetéseit a parlamenti választásokról, és nem írnának ki pályázatokat tisztségek betöltésére, hogy a tárcák működőképessége biztosítva legyen, továbbá a választásokig nem fognak új törvényjavaslatokat szakértői vizsgálatra bocsátani vagy a parlamenthez benyújtani. A párttörvény reformjára vonatkozó követelésekre – amit Margit Kraker számvevőszéki elnök, valamint a Most és a NEOS párt vetett fel – Kurz pozitívan reagált, mondván, hogy pártja nyitott a tárgyalásokra, és mindig is síkraszállt a párttámogatások csökkentése mellett.

Kurz jónak, nyugodt hangulatúnak és tárgyszerűnek minősítette a tárgyalást. Az ellenzéki pártok képviselői megerősítették álláspontjukat a kancellár elleni bizalmatlansági indítvány ügyében. Peter Pilz, az indítványt kezdeményező Most listája vezetője ugyanakkor jelezte, hogy hajlandók lennének változtatni a már kész javaslaton; készek több változatot is kidolgozni, ha azok a szociáldemokratáknak (SPÖ) és a szabadságpártiaknak (FPÖ) jobban megfelelnének. Lehet szó egy Kurz elleni, egy Kurz és az ÖVP-miniszterek elleni, vagy egy, az egész kormány elleni bizalmatlansági indítványról – mondta Pilz, aki hozzátette: csak az a fontos, hogy az indítvány sikerrel járjon. Sem az SPÖ, sem az FPÖ nem döntött még véglegesen arról, hogy támogatja-e a bizalmatlansági indítványt. Jörg Leichtfried, az SPÖ frakcióvezető-helyettese bizalomépítő intézkedéseket sürgetett, amelyeket Kurz szerintük eddig nagyon elhanyagolt. Beate Meinl-Reisinger, a bizalmatlansági indítványt kezdettől elutasító Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) párt elnöke arra kérte ellenzéki kollégáit, hogy ne utasítsák el a kormányoldallal folytatott tárgyalásokat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.