Pesti Srácok

Szabadlábra helyezték a WikiLeaks volt informátorát

Szabadlábra helyezték a WikiLeaks volt informátorát

Szabadlábra helyezték csütörtökön Chelsea (született Bradley) Manninget, az amerikai hírszerzés egykori elemzőjét, aki közel két hónapot töltött börtönben, amiért megtagadta a tanúskodást a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange ügyében folyó vizsgálatban.

A 31 éves Chelsea Manninget, akit korábban férfiből operáltak át nővé, március 8-án vették őrizetbe. Akkoriban Claude Hilton, az alexandriai törvényszék bírája azt mondta, hogy mindaddig őrizetben marad, amíg nem változtatja meg a döntését, illetve fel nem oszlatják a vádesküdtszéket. A vádesküdtszék mandátuma azóta lejárt, és a CNN hírtelevízió szerint Manningnek jövő csütörtökön már egy másik esküdtszék előtt kell majd tanúskodnia. Ha ezt ismét elutasítja, másodszor is börtönbe kerülhet a bírói intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt. Ügyvédei azonban azt mondják, hogy Manning a továbbiakban sem fog válaszolni a vádesküdtszék kérdéseire; mi több, ezt sosem fogja megtenni. Manning hétfőn elküldte a bíróságnak a nyolcoldalas állásfoglalását, amelyben hangsúlyozta, hogy szóba se jöhet az együttműködés a vádesküdtszékkel, mert ha ezt megtenné, sutba dobná elveit, vívmányait, azt, amiért áldozatokat hozott, és lerombolná saját tekintélyét, amelyre évtizedek alatt tett szert.

- írta. Manning korábban már hét évet töltött a rács mögött, mert 2010-ben több, mint 700 ezer, az iraki és az afganisztáni háborúval kapcsolatos bizalmas dokumentumot, közöttük 250 ezer diplomáciai táviratot adott át a WikiLeaks-nek, jelentős zavart keltve az Egyesült Államokban. A volt elemző hét évet töltött le a rá kirótt 35-ből, amikor Barack Obama akkori elnök kegyelemben részesítette.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.