Pesti Srácok

Századvég: Merkellel és Macronnal, az EU önjelölt vezéreivel nincsenek megelégedve az európai emberek

Századvég: Merkellel és Macronnal, az EU önjelölt vezéreivel nincsenek megelégedve az európai emberek

Bár Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök önmagukat Európa legfőbb vezetőinek és a világpolitika pozitív szereplőinek gondolják, az európai emberek már kevésbé vannak megelégedve teljesítményükkel - olvasható a Századvég Alapítvány legújabb, a két politikus megítélését vizsgáló közvélemény-kutatásáról szóló közleményben.

Merkel és Macron "bár közelítették a német-francia együttműködést, szövetségük és elhibázott politikai manővereik - például a migrációs válság kezelésében - veszélybe sodorták az egész kontinenst, valamint megágyaztak a nemzetek felett álló Európai Egyesült Államok koncepciójának" - fogalmaztak.

A telefonos közvélemény-kutatást több, mint 35 ezer ember bevonásával végezte a Századvég, a Millward Brown Hungary Kft.-vel közösen Európa 35 országában, az Európai Unióban (EU), Ukrajnában és a Nyugat-Balkánon január 7. és március 31. között.

Mint írták, Emmanuel Macron a 2017-es elnökválasztási kampánya során egyik legfőbb céljaként tűzte ki integrátori szerepét Európában, ez a terve azonban választási győzelmét követően nem sokkal meghiúsult; Merkelhez való látványos közeledése végképp letérítette erről az útról.

PestiSracok facebook image

Macron Franciaországban rendkívül elutasított vezető: a válaszadók csupán 20 százaléka van róla kedvező véleménnyel, míg 61 százalékuk egyértelműen elutasítja - áll a közleményben. Megpróbált inkább a külpolitika területén eredményeket felmutatni, ám ott sem járt sikerrel: egy év alatt 15 százalékot esett a népszerűsége az uniós államokban, s már csupán az EU polgárainak 24 százaléka van róla kedvező véleménnyel, míg 39 százalékuk kedvezőtlenül nyilatkozott. Ez az adat még alacsonyabb a visegrádi országokban, ahol a választók csupán 17 százaléka van róla pozitív véleménnyel, ezzel szemben 43 százalékuk egyértelműen kedvezőtlenül nyilatkozott róla - olvasható.

A közlemény szerint az uniós 28 tagállam adatait vizsgálva Angela Merkel népszerűsége 2017 óta 7 százalékponttal csökkent. A német vezető személyét tekintve 2019-ben is megosztottak voltak az európai polgárok: 37 százalékuk támogatta, illetve utasította el őt. Merkel a V4-országokban a legnépszerűtlenebb, ami a 2015-ös migrációs válság során tanúsított, a közép-európai lakosság által erős kritikával illetett elhibázott migrációs politikájára vezethető vissza. A magyarok, a csehek, a szlovákok és az olaszok mellett a görögök utasítják el a legnagyobb mértékben a német kancellárt, ami a görögökre ráerőltetett katasztrofális gazdasági következményekkel járó német megszorító politika hozományának tekinthető. A felmérés szerint a vizsgált országok kétharmadában jobban kedvelik Merkelt, mint saját hazájában.

A két európai vezető mellett a Századvég kutatása kitért a magyar származású amerikai milliárdos "spekuláns", Soros György megítélésére is: a véleménnyel rendelkező válaszadók körében jelentős többségben vannak azok, akik negatív véleményen vannak Sorosról, aki a nyílt társadalom víziójának az első számú képviselője a világpolitikában.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)