Pesti Srácok

Szijjártó Péter: Magyarországnak fontos Libanon stabilitása, ezért segíti annak fenntartásában

Szijjártó Péter: Magyarországnak fontos Libanon stabilitása, ezért segíti annak fenntartásában

Libanon a legközelebbi biztonságos országként másfélmillió szíriai háborús menekültet fogadott be, de szeretné, ha ők minél előbb hazatérhetnének, hogy az ország meg tudja őrizni stabilitását. A magyar kormány támogatja ezt az elképzelést, segíti ennek megvalósítását, mert Magyarországnak is érdeke a stabilitás fenntartása a közel-keleti országban – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon nyilatkozva szerdán, bejrúti tárgyalásai végeztével.

Magyarország álláspontja egyértelmű a migrációs válsággal kapcsolatban. A nemzetközi közösségnek végre fel kellene hagynia a migrációs hullámok ösztönzésével, és arra kellene koncentrálnia, hogy hogyan segítse a hazájukat elhagyók visszatérését, megteremteni ennek fizikai, jogi, biztonsági feltételeit. Viszont ha a nemzetközi szervezetek továbbra is az emberek elvándorlását ösztönzik, akkor továbbra is a háborús övezetek szomszédságában lévő országok stabilitását veszélyeztetik – jelentette ki Szijjártó Péter. Sikeres volt az a nemzetközi törekvés, hogy Irak és Szíria visszaszerezze az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által megszállt területeit; ez kilencvennyolc százalékban megtörtént, és lehetővé vált, hogy az e területekről elmenekültek visszatérhessenek hazájukba. Libanonnak az az érdeke belső biztonsága miatt, hogy az általa befogadottak szintén minél előbb hazatérjenek. Magyarország számára pedig azért fontos Libanon stabilitása a menekültek hazatéréséig, mert addig is a másfélmillió menekült nem indul meg Európa felé – mondta a tárcavezető. E célból Magyarország ötvennégy katonát küld a jövő év végéig a Libanonban szolgáló ENSZ-misszióba, és ők a lengyel kontingenssel együtt fognak működtetni egy békefenntartó századot – jelentette be a miniszter.

A cél az, hogy a menekültek visszatérhessenek otthonaikba

Szijjártó Péter Bejrútban találkozott Manszúr Bteis gazdasági és kereskedelmi miniszterrel, Gibrán Bászil külügyminiszterrel és Besara Butrosz ar-Rai maronita pártriárkával, majd a külügyminisztériumban közös sajtótájékoztatót tartott kollégájával. A magyar miniszter ezen azt mondta: Magyarország már több, mint ezer éve keresztény ország. Büszkék vagyunk erre, de tisztában vagyunk azzal, hogy ez kötelezettségeket is ró ránk. Például azt, hogy törődjünk azokkal a keresztény közösségekkel a világban, amelyek szükséget szenvednek. És tudjuk, hogy a közel-keleti keresztény közösségek szükséget szenvednek. Könnyű volna arra biztatni őket, hogy hagyják el szülőföldjüket, de mi ehelyett arra próbáljuk ösztönözni őket, hogy maradjanak ott, ahol évszázadok óta élnek. Ezt például anyagi támogatásukkal tesszük. És így teszünk a libanoni keresztény közösséggel is. Mi azzal a célkitűzéssel készülünk a május végi európai parlamenti választásokra, hogy az európai intézmények – legfőképp az Európai Parlament és az Európai Bizottság – olyanokká alakuljanak át, amelyek nem a migrációt szorgalmazzák, hanem a menekültek otthonmaradását, illetve visszatérését segítik – hangsúlyozta a politikus. Budapest – miután nagyra értékeli, amit Libanon a menekültekért tett és tesz – rendszeresen arra kéri az Európai Uniót, hogy nyújtson még több anyagi támogatást Libanonnak – mondta a külügyminiszter.

PestiSracok facebook image

Továbbra is komoly veszélyben élnek a keresztények a Közel-Keleten

Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján és az MTI-nek is beszámolt arról, hogy Magyarország másfélmillió dollárt különített el harminchárom libanoni keresztény templom helyreállítására, illetve felújítására. Ennek a programnak az első fázisa – amelyben tizennégy templomot állítottak helyre – befejeződött, éppen most adták át őket, és felkészültek a második fázis elkezdésére, amelyben tizenkilenc templomot renoválnak. Magyarország tehát szövetségese Libanonnak a keresztény értékek megőrzésében és a menekültkérdésben is – foglalta össze a miniszter. Sajtótájékoztatóján a tárcavezető azt is elmondta: előkészítés alatt áll Magyarország és Libanon között egy védelmi együttműködési megállapodás, miszerint a felek technikai segítségek nyújtanak egymásnak. Szijjártó Péter örömének adott hangot amiatt, hogy a magyar állam ösztöndíjával minden évben ötven libanoni diák tanul magyar felsőoktatási intézményben. Tárgyalások folynak a két ország között arról, hogy Bejrút és Budapest között ismét legyen közvetlen légi közlekedés. Gibrán Bászil libanoni külügyminiszter megköszönte a templomok felújítására adott támogatást, és kifejezte bizalmát abban, hogy minél több nagy ország követi Magyarország példáját, és segíti majd a libanoni keresztényeket. Rámutatott, hogy a keresztények továbbra is komoly veszélyben vannak, főleg a Közel-Keleten és másutt Ázsiában, példaként felhozva a közelmúltbeli Srí Lanka-i merényleteket. Éppen ezért elengedhetetlen Libanon támogatása annak érdekében, hogy segíteni tudja az országban élő keresztény közösségeket, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy ne kényszerüljenek elhagyni hazájukat.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.