Trócsányi a Le Figarónak: Európának szüksége van Magyarországra, Magyarországnak pedig Európára
A Kelet és Nyugat közötti mélyebb hasadás kialakulását kívánja megakadályozni Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti választási listavezetője, akit európai bizottsági tagságra is jelöltek. Az igazságügy-miniszter erről a Le Figaro című francia mértékadó jobboldali napilapnak beszélt, amely csütörtökön közölte az interjút. Trócsányi László szerint Európának szüksége van Magyarországra, Magyarországnak pedig Európára.
A Le Figaro kérdésére, hogy miért vállalta el a listavezetői helyet a Fidesz és az Európai Néppárt, valamint az EU és Magyarország közötti válság idején, Trócsányi László elmondta: tanárként, diplomataként és alkotmánybíróként egyaránt európai kérdésekkel foglalkozott, ezért hasznos lehet ezen a poszton.
Helyre kell állítani ma a bizalmat az országom és Európa között
– mondta. A miniszter figyelmeztetett, hogy nemcsak Magyarországgal kapcsolatban mutatkoznak repedések. Trócsányi hozzátette: ésszerű tárgyalásra van szükség, hogy elkerüljük a Kelet és Nyugat közötti mélyebb hasadást. Arra a kérdésre, hogy nincs-e az az érzése, hogy nagyobb a szakadás Magyarország és Európa, mint Európa két fele között – tekintettel Manfred Webernek, a német CDU/CSU csúcsjelöltjének a kijelentésére, hogy inkább nem lesz az Európai Bizottság elnöke, mintsem ezt a Fideszre leadott szavazatokkal tegye –, a miniszter hangsúlyozta: a választások előtt sok mindent mondanak az emberek. Ezzel együtt kell élni, és választások után új lapot kell nyitni és tárgyalni. A hatalmi ellensúlyok eróziója miatti, a hetes cikkellyel összefüggő eljárás megindításával kapcsolatban a miniszter kitért az alkotmánybíróságokra, amelyek figyelembe vették a Velencei Bizottság megjegyzéseit.
A civil mozgalmak által irányított újságírók felelőssége
Trócsányi László bírálta azokat az újságírókat, akik csak a civil társadalom számos képviselőjének véleményét idézik, akik szerint Orbán Viktor miniszterelnökhöz közeli emberek kezében koncentrálódik kivételes mértékben a hatalom, kiszárítva a független sajtó reklámforrásait. A Magyar Tudományos Akadémia dolgozóinak sztrájkja kapcsán hangsúlyozta, hogy a kutatóhálózat elavult; ha az állam pénzt ad bele, érvényesíttetnie kell az érdekeit, természetesen a kutatási szabadság tiszteletben tartása mellett. A Le Figaro kérdésére, hogy Magyarország azzal vádolja az Európai Bizottságot, hogy túl sok hatáskört tart fenn magának, az igazságügy-miniszter válaszában megjegyezte, hogy a magyarok nyolcvan százaléka nagyon elégedett az uniós tagsággal. Hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az Európai Tanácsot, amely a szerződések szerint a politikai irányvonalakat meghatározza; ebben az Európai Bizottság nem helyettesítheti. A másik fő kérdés a nemzeti parlamentekkel való tárgyalás.
Ma szakadék van az európai intézmények és az állampolgárok között. A nemzeti parlamenteknek nagyobb hatáskörrel kell rendelkezniük európai kérdésekben. Ott van a szubszidiaritás kérdése is. Európának a fő kérdésekre kell összpontosítania, és nem kell mindent magára vállalnia
– emelte ki a miniszter. Az alkotmányos identitás kérdéséről egyebek mellett felvetette a lakosság összetételének igen kényes kérdését.
Tiszteletben kell tartanunk a genfi egyezményt, de a lakosság összetétele az ország alkotmányos identitásába tartozó kérdés. Komplexusok nélküli, közös gondolkodásra van szükség
– hangsúlyozta a tárcavezető.
Európa érdeke is, hogy a Fidesz a néppárt tagja maradjon
Arra válaszolva, hogy a migrációs kérdés szétrobbanthatja-e Európát, Trócsányi László kifejtette: a migrációt a koncentrikus körök elmélete alapján értelmezi.
Elsődleges felelősségünk a saját hazánkra vonatkozik, a második arra, hogy mi történik a szomszédos országokban
– mondta a politikus, aki hozzátette, hogy nincs homogén megoldás. Trócsányi szerint szükséges a szolidaritás, de óvakodni kell a homogenizálástól.
A Brüsszel által eldöntött kvótarendszer nem jó, könyvelői, lélek nélküli megoldás
– mondta. Arra a felvetésre, hogy ha az Európai Néppárt úgy dönt, hogy nem folytatja a Fidesszel, csatlakoznak-e Salvinihez, Marine Le Penhez és a többi úgynevezett populista párthoz, Trócsányi László leszögezte, hogy jelenleg nem gondolkodnak erről.
Partnerünk a néppárt, Franciaországban pedig a Köztársaságiak, márpedig Franciaország az európai építkezés sarokköve. Ami a populizmust illeti, nem szeretem a politikai címkéket: nem jó ötlet a jövőre nézve országunkat és a radikális jobboldalt ugyanabba a kategóriába sorolni. Ez a fajta megbélyegzés és ez a stratégia nem viszi előre Európát. Remélem, hogy a néppárton belül maradunk. Ez ugyanúgy a mi érdekünk, mint Európáé
– fejtette ki a miniszter, aki hozzátette: meg kell hallgatni a visegrádi országok sajátos hangját, Közép-Európa hangját. Arra kérdésre, hogy a valaha török hódoltság alatt élt magyarok félnek-e az iszlámtól, a miniszter elmondta, hogy sok nyugat-afrikai hallgatója van a szegedi egyetemen, közöttük muszlimok, és senkinek sem jut eszébe rasszizmusról beszélni velük kapcsolatban. Trócsányi László kiemelte: hangsúlyozni akarjuk azonban Európa judeo-keresztény gyökereit, amelyek tények.
A templomaink emlékeztetnek arra, hogy olyan kultúránk van, amelyet nem szabad veszni hagyni
– szögezte le.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
