Pesti Srácok

Csehország kiadja Magyarországnak a rettegett vajdasági bérgyilkost, Dér Csabát

Csehország kiadja Magyarországnak a rettegett vajdasági bérgyilkost, Dér Csabát

Csehország kiadja Magyarországnak Dér Csaba csantavéri születésű bérgyilkost – közölte Vladimír Repka, a cseh igazságügyi minisztérium szóvivője csütörtökön Prágában. A magyar és szerb állampolgársággal rendelkező Dér Csaba kiadását Szerbia is kérte. Marie Benešová cseh igazságügyi miniszter – tekintettel az érintett által a két országban elkövetett bűncselekmények súlyára és az ezekért járó büntetések mértékére – Magyarország mellett döntött.

Mint arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, Dér Csabát március elején a prágai Amadeus szállóban tartóztatta le a cseh rendőrség. Az akkori közlemény szerint az akcióban hamisított iratokat, két pisztolyt és lőszert találtak a bűnözőnél, akit a csehek azóta fogságban tartottak. A több gyilkosság elkövetésével gyanúsított harmincnyolc éves férfi ellen a holland, a magyar és a szerb rendőrség adott ki nemzetközi elfogatóparancsot. A hollandok a saját ügyüket később átadták a magyaroknak. A prágai bíróság, amely a magyar és a szerb kiadatási kérelmet megvizsgálta, úgy találta, hogy az érintett mindkét országnak kiadható. A végső döntést ezért a cseh igazságügy-miniszternek kellett meghoznia. Dér Csaba a prágai bíróságon egyetértett azzal, hogy a hatóságok kiadják őt Magyarországnak, ahol szerinte a családja is él. Szerbiának történő esetleges kiadatásával viszont nem értett egyet, de álláspontját nem indokolta meg. A férfi szeptemberben, Budapesten egy kétes hírnevű vállalkozóval, V. Lászlóval végzett egy parkolóban. A férfit térdre kényszerítette, majd fejbelőtte.

Forrás: MTI/PS; Fotó: Blikk

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.