Pesti Srácok

Eddig húsz menedékkérőt küldött vissza Németország, pedig negyvenezret kellett volna

Eddig húsz menedékkérőt küldött vissza Németország, pedig negyvenezret kellett volna

Egy évvel a Németországban kormányzó, konzervatív uniópártokat kis híján szétszakító menekültügyi vita után a tervezett 40 ezer helyett mindössze 20 menedékkérőt küldtek vissza a német hatóságok a német-osztrák határról - jelentette a Die Welt című konzervatív német lap vasárnapi kiadása.

A Die Welt am Sonntag kérdésére a belügyminisztérium arról számolt be, hogy 18 embert Görögországba, kettőt pedig Spanyolországba küldtek vissza. A spanyol és a görög hatóságok a lap megkeresésére nem tudták megerősíteni ezeket a számokat. Spanyolországban azt mondták a lapnak, hogy nincsenek naprakész adataik a kérdésben, Athénban pedig nem akartak állást foglalni a témában.

2018 nyarán kevésen múlt a szakadás a nagykoalíció nagyobbik pártcsaládján belül, miután a bajor Keresztényszociális Unióhoz (CSU) tartozó szövetségi belügyminiszter, Horst Seehofer jóval szigorúbb intézkedéseket sürgetett a német-osztrák határon,és minden menedékkérő visszaküldését szorgalmazta, aki már adott be menedékkérelmet valahol az Európai Unióban. Ehhez valamilyen formában fogva kellett volna tartani azokat, akik Ausztriából Németországba lépnek mindaddig, amíg személyazonosságuk és jogi helyzetük tisztázódik. A zömében más vallású emberek táborokba zárása azonban Németország történelme miatt társadalmi visszatetszést kelt, ezért a Kereszténydemokrata Unióhoz tartozó Angela Merkel kancellár ezt el akarta kerülni. Végül kompromisszum született, melynek értelmében a német hatóságok kétoldalú megállapodások alapján küldik vissza azokat, akik már máshol is folyamodtak menekültstátusért.

Németországban havonta mintegy 10 ezer menedékkérőt regisztrálnak, messze a legtöbbet az Európai Unió tagállamaiban, holott Németországnak egyáltalán nincsenek külső schengeni határai; aki Németországban menedékkérelmet ad be, és szárazföldön érkezik, szinte bizonyos, hogy nem ott lép be az Európai Unióba. A jelenleg érvényes uniós szabályozás szerint pedig elvileg minden menedékkérelmet ott kel beadni és elbírálni, ahol a menedékkérő elsőként belép az EU területére.

PestiSracok facebook image

A Die Welt am Sonntag szerint két magyarázat is van arra, hogy ennek ellenére miért küldtek vissza a tervezettnél jóval kevesebb embert a külső határokon fekvő országokba. Egyrészt egyelőre csak Athénnal és Madriddal sikerült kétoldalú megállapodást kötni, Róma ettől elzárkózik. Másrészt csak olyan menedékkérőket lehet ezek alapján visszaküldeni, akiket közvetlenül a német-osztrák határon fognak el.

Forrás: MTI; Vezető kép: Facebook

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!