Gulyás: Alkalmas embert kell találni az Európai Bizottság élére

Gulyás Gergely meghallgatásán hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy olyan vezetők kerüljenek az uniós intézmények élére, akik minden országgal képesek korrekt, kiegyensúlyozott viszonyt fenntartani, és korábban egyetlen tagállamot sem támadtak meg. Az egyértelmű, hogy a csúcsjelöltek mögött nincs többség – jelentette ki. A miniszter kitért arra: az EU-nak már lehetne költségvetése a következő hétéves időszakra, de jelenleg nincs olyan tervezet, amelyet az unió jó eséllyel el tudna fogadni a közeljövőben. Ennek oka, hogy a korábbi javaslat elfogadhatatlan volt a tagállamok nagy része számára, és úgy gondolják, jobb kivárni a következő Európai Bizottság felállását, és majd azzal kell együttműködni. A miniszter hozzátette: Magyarországnak másodlagos, hogy mikor fogadják el a következő büdzsét, bár természetesen jobb lenne, ha erre minél előbb sor kerülne. A tárcavezető közölte: Magyarország számára nem lesz tragikus, ha csak 2020 második felében fogadják el a költségvetést, ugyanakkor van néhány kulcsfontosságú pont, amelynek tekintetében nem hajlandó engedni: ilyen a közös agrárpolitika, a kohéziós források és a migráció, emellett lényegesnek nevezte a jogállamiság és a költségvetési források összekapcsolásának elutasítását.

Megjegyezte: a Brexitet illetően Magyarország álláspontja világos, mindenkinek el kell fogadnia a britek döntését, és a cél a korrekt, fair megállapodással záruló tárgyalássorozat. Gulyás Gergely a klímavédelemmel kapcsolatban azt mondta: Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek a szén-dioxid-kibocsátást az egyik legnagyobb mértékben csökkentették az elmúlt időben, és tartja a 2030-ra vállalt célját. Szél Bernadett (független) és Bana Tibor (Jobbik) klímavédelemmel kapcsolatos felvetésére kiemelte: az EU-nak van egy 2030-as célkitűzése, ezt senki sem vitatja, ezért nincs ok a sietségre a tekintetben, hogy 2050-ig minek kell történnie. Vannak közös célok, alapelvek, amelyeket senki nem vitat; a józan ész alapján kell meghatározni a célokat – mondta, és hozzátette: Paks nélkül mindenesetre nem lehetséges még a párizsi klímacélok elérése sem. Több képviselő felvetette a tudomány szabadságának kérdését. A tárcavezető kijelentette: az akadémiai átalakításnak a tudomány szabadságához semmi köze nincs, az akadémiai kutatóhálózatról van szó. A cél az, hogy több forrásból hatékonyabb legyen a kutatás-fejlesztés – közölte.

Oláh Lajos (DK) arról kérdezett, marad-e az Európai Néppártban a Fidesz. Gulyás Gergely megerősítette: álláspontjuk szerint nem a Fidesz van bajban, hanem a néppárt, amelynek el kell döntenie, igényt tart-e a Fidesz segítségére. Csöbör Katalin (Fidesz) az uniós költségvetés elfogadási időpontjáról érdeklődött. A tárcavezető szerint reálisnak a horvát vagy a német EU-elnökség ideje, azaz a jövő év tűnik. A tartalom azonban lényegesebb, mint az időzítés – mutatott rá. Riz Gábor (Fidesz) felvetette, hogy mennyire alkalmazható még a Lisszaboni Szerződés. Gulyás Gergely szerint a Lisszaboni Szerződés megfelelő keretet nyújt ahhoz, hogy az EU jól működjön; az elmúlt időben a nehézségek inkább abból adódtak, hogy az Európai Bizottság nem a szerződések őreként lépett fel. Juhász Hajnalka (KDNP) az EU következő stratégiai agendájáról kérdezett. A miniszter elmondta: a visegrádi országoknak sok felvetésük volt, amelyek a következő öt évre szóló terv részévé váltak, de sok mindent hiányolnak belőle.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila