Pesti Srácok

Keresztet akartak rombolni az amerikai "civilek", a bíróság nem hagyta

Keresztet akartak rombolni az amerikai "civilek", a bíróság nem hagyta

Az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság, amely az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, csütörtökön helyre tett egy "civil" szervezetet, amely azért kampányolt, hogy bontsanak le egy, a háborús hősöknek emléket állító keresztet Maryland államban. A nagyon polkorrekt civilek ugyanis azért háborodtak fel, mert a kereszt egyértelműen keresztény kötődésű szimbólum, ez pedig kirekesztő a többi vallással szemben.

A csaknem tízméteres kereszt a marylandi Bladensburg városkában áll, és az első világháború elesett katonáinak emlékére emelték, 94 esztendővel ezelőtt. Az Amerikai Humanista Szövetség nevű "civil" szervezet azonban el akarta mozdíttatni, arra hivatkozva, hogy a kereszt állami tulajdonú területen áll, az államnak viszont nem szabad előnyben részesítenie egyetlen vallást és híveit sem. A kereszt lerombolása érdekében bírósági pert is indító szervezet azt állította: a kereszt "törvénytelenül támogatja a kereszténységet".

Egy alsóbb fokú bíróság helyt is adott a keresetüknek, az ügy azonban a legfelsőbb bíróságra került. Az alkotmánybírák 7:2 arányban szavazták meg az alsóbb fokú bíróság döntésének megsemmisítését, vagyis a keresztnek a helyén kell maradnia. A kereset komolytalanságát mutatja, hogy még a négy liberális bíró közül is ketten a konzervatívokkal együtt szavaztak a lebontás ellen, ketten pedig a kereszt ellenében foglaltak állást. Ruth Bader Ginsburg és Sonia Sotomayor bírák a civil szervezet érvelését tették magukévá, és azon meggyőződésüket hangoztatták, hogy a kereszt meghagyásával a kereszténységet a többi vallás fölé helyezik.

Döntésének kifejtésekor az alkotmánybíróság nem a kereszttel, mint a kereszténység szimbólumával érvelt, hanem azt mondta ki: történelmi emlékműről van szó, lerombolása tiszteletlenség lenne. Az alkotmánybírósági döntést ismertető Samuel Alito bíró ugyanakkor fontosnak tartotta leszögezni azt is, hogy "a kereszt kétségbevonhatatlanul keresztény jelkép". Alito bíró hangsúlyozta: az emlékmű "soha haza nem térő eleink szimbolikus végső nyughelye is, olyan hely, ahol a közösség összegyűlik és lerója tiszteletét valamennyi veterán iránt, aki áldozatot hozott ezért a nemzetért. Ez egy történelmi emlékhely". Hozzáfűzte: a kereszt lerombolása, de csak megrongálása is "nem lenne pártatlan cselekedet és nem mozdítaná elő a tisztelet és tolerancia eszményeit, melyeket az amerikai alkotmány első kiegészítése megtestesít".

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.