Magyarország és a magyar kormány csak olyan uniós csúcsjelöltet támogat, aki tiszteletben tartja az európai nemzeteket és meg akarja állítani a migrációt
Manfred Weber néppárti és Frans Timmermans szocialista jelölt nem felel meg a magyar emberek elvárásainak, ezért a magyar kormány nem támogatja, hogy európai uniós csúcspozíciókat töltsenek be - közölte a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Szijjártó Péter azt mondta: Magyarország csak olyan jelöltet támogat, aki tiszteletben tartja az európai nemzeteket, hajlandó fellépni a keresztény kultúra megvédéséért, és nem szervezni, hanem megállítani akarja a migrációs folyamatokat.
Mára Közép-Európa az európai növekedés motorjává vált
- jelentette ki Szijjártó Péter, emlékeztetve arra, hogy a közép-európai országok növekedési üteme több, mint kétszerese volt az európai átlagnak, és olyan döntéseket hoznak, amelyek "a gazdaság- és a biztonságpolitika szempontjából is az ésszerűség talaján állnak".
Ez "kellő erőt" ad ahhoz, hogy Magyarország fellépjen azért: a négy csúcsvezetői pozícióból legalább egy a közép-európai térséget képviselő vezetőé legyen
- hangsúlyozta. Hozzátette: az a cél, hogy minél hamarabb döntés szülessen a csúcspozíciókról, és utána valós, érdemi ügyekkel - például az európai biztonság visszaállításával - lehessen foglalkozni. Kitért arra is: Magyarország a csúcsjelölti rendszert már a bevezetésekor is megkérdőjelezte, de véleménye szerint most már az Európai Unió jelentős része is úgy látja, hogy azt fel kell számolni. A visegrádi négyek (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) ebben a kérdésben több szövetségesre is találtak. Hangsúlyozta, hogy a V4 továbbra is a leghatékonyabb és legerősebb együttműködés az unióban.
Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem sikere Magyarországnak is fontos, ezért az ország betartja a vállalt nemzetközi kötelezettségeit.
Az egy főre jutó széndioxid-kibocsátás tekintetében Magyarország negyven százalékkal jobban áll, mint a "klímaellenes küzdelem bajnokaként beállított Németország", 2030-ra pedig a magyar áramtermelés mintegy 90 százaléka széndioxid-mentes lesz
- közölte a miniszter. A 2050-es európai uniós klímasemlegességi célkitűzésről azt mondta, hogy óriási kiadásokkal járna és hatalmas kockázatokat hordozna az európai gazdaság számára, és egyelőre nem látszik, hogy a kiadásokat milyen forrásokból finanszíroznák. Megjegyezte azt is: Magyarország azért sem támogatja, hogy 2050-re tegyenek vállalásokat, mert azok itthon 30-40 százalékos rezsiköltség-emelkedéssel járnának.
Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula
