Pesti Srácok

Moldovai válság – Dollármilliókat kaphatott Oroszországtól az elnök pártja

Moldovai válság – Dollármilliókat kaphatott Oroszországtól az elnök pártja

Illegális finanszírozás gyanúja miatt nyomozást indított az oroszbarát Igor Dodon államfő és a Szocialista Párt ellen, amely állítólag akár havi egymillió dollárt is kaphatott Moszkvától – jelentette be kedden a moldovai ügyészség. A vizsgálatról a Balkan Insight regionális hírportál tudósított.

Az ügyészség közölte, hogy olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek megkérdőjelezik a pártok bevételeinek tisztaságát. A vizsgálat célja, hogy felgöngyölítsék az ügy részleteit, összegyűjtsék a bizonyítékokat és kihallgassák a tanúkat. A nyomozást azután indították el, hogy a Vladimir Plahotniuc moldovai oligarcha vezette Moldovai Demokrata Párthoz (MDP) köthető Publika tévécsatornán vasárnap közzétettek egy videót, amelyen Dodon és Plahotniuc egy új kormánykoalíció létrehozásáról tárgyal. A felvételen Dodon arról beszél, hogy Moszkva korábban havonta hétszázezer és egymillió dollár közötti összeggel járult hozzá a Szocialista Párt működéséhez, de április 1-je óta teljesen elapadtak ezek a források. A moldovai elnök ezután elárulta, hogy június 6-án megkérdezte Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettest, mihez kezdjen az ügyben. Kozak állítólag megígérte neki: beszél Plahotniuckal, hogy bocsássa rendelkezésére a szükséges forrásokat.

Dodon hétfőn azt állította: a felvételt megvágták, kiforgatták szavait és kiemelték őket eredeti szövegkörnyezetéből. Az államfő ugyanakkor kitérő választ adott az újságírók kérdésére, hogy kapott-e pénzt az oroszoktól. Egy hétfő esti politikai beszélgetős műsorban Dodon elmondta: attól tart, hogy politikai gyilkosság áldozatává válik. Elemzők szerint ez csak egy elterelő művelet volt az elnök részéről. Moldovai médiaértesülések szerint Dodon az orosz nagykövetségen éjszakázott vasárnap, mert félt a letartóztatástól. Az államfő tagadta a hírt.

Moldova belpolitikai válságba került azután, hogy az alkotmánybíróság vasárnap felfüggesztette tisztségéből Dodont, mert az elnök az egyértelmű előírásokat figyelmen kívül hagyva nem oszlatta fel a parlamentet. A testület Pavel Filip eddigi miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek. Filip azonnal bejelentette a parlament feloszlatását, és szeptember 6-ára előre hozott választást írt ki. A moldovai pártok a február végi választások óta nem tudtak kormányt alakítani. Az alkotmánybíróság korábban úgy foglalt állást, hogy amennyiben a választási eredmények közzététele után kilencven naptári nap, vagyis június 7-éig nem alakul meg az új kormány, a törvényhozást fel kell oszlatni. A nyugatbarát ACUM/Most pártszövetség június 8-án megegyezett a kormányalakításról az Oroszország által támogatott Szocialista Párttal. A tömörülések azzal indokolták az egynapos késést, hogy úgy értelmezték: három naptári hónapot kaptak a kormányalakításra, vagyis a határidő nem június hetedike, hanem kilencedike volt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: PS

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)