NATO-főtitkár: A szervezet kész tagjai körébe fogadni Észak-Macedóniát
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) készen áll arra, hogy Észak-Macedóniát harmincadik tagállamaként köszöntse - közölte Jens Stoltenberg, a katonai tömb főtitkára hétfőn, Szkopjéban.
A NATO-főtitkár, valamint a NATO döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács tagországainak nagykövetei Szkopjéban tárgyaltak az ország vezető politikusaival, és megállapították: a majdnem három évtizedig tartó macedón-görög névvita lezárását követően már nincsen semmi akadálya annak, hogy Észak-Macedónia NATO-taggá váljon. Az észak-macedón kormány és a NATO februárban írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Erre várhatóan 2020-ban kerül sor. Eddig 14 NATO-tagállam ratifikálta a jegyzőkönyvet. A térségbeli országok közül Szlovénia, Horvátország, Montenegró, Albánia, Bulgária és Románia is tagja már a NATO-nak, egyedül Szerbia nem kíván csatlakozni egyetlen katonai tömbhöz sem. Oroszország szerint a NATO balkáni térhódítása feszültségekhez és destabilizációhoz vezethet, míg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerint éppen az hozhat tartós békét a korábban sokáig puskaporos hordónak tartott térségben, ha minden országa a NATO-tagjává válik.
Jens Stoltenberg szkopjei sajtótájékoztatóján hétfőn méltatta mindazokat a reformokat, amelyeket Észak-Macedónia az utóbbi időben megvalósított, különös tekintettel a biztonság és a védelem területén. Mint mondta, az észak-macedón intézmények megbízhatóak, és együtt tudnak működni a NATO-tagországok intézményeivel. Reményének adott hangot, hogy a NATO-elvárásoknak megfelelően az ország hamarosan a bruttó hazai termék egy százalékáról két százalékra emeli a védelemre szánt költségvetési eszközöket. Szkopje tervei szerint erre várhatóan 2024-ig sor kerül. Észak-Macedónia már a névváltoztatása előtt is egyik legfontosabb stratégiai céljaként jelölte meg a NATO-csatlakozást, a névvita lezárását követően pedig karnyújtásnyira került ettől a céltól.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre. A szkopjei kormány február 12-én jelentette be, hogy a Görögországgal kötött megállapodás és az alkotmánymódosítás nyomán ezentúl hivatalosan is Észak-Macedóniának hívják az országot.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
