Nézőpont: A visegrádi országok polgárai sem Webert, sem Timmermanst nem támogatják
A visegrádi országok (V4) lakóinak túlnyomó többsége nem szeretné sem Manfred Weber néppárti, sem Frans Timmermans szocialista jelöltet az Európai Bizottság elnökének - derül ki a Nézőpont Intézet V4-országokban készített közvélemény-kutatásából, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.
A felmérés eredményei szerint Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia lakóinak 80 százaléka egyik politikust sem támogatja; átlagosan csupán ötödük (20 százalék) áll ki egyikük mellett, 42 százalék pedig határozottan valaki mást szeretne látni ebben a pozícióban. Neve említésekor csupán 11 százaléknyian támogatták Manfred Webert és 9 százaléknyian Frans Timmermanst, ez az arány pedig kifejezetten alacsony, összevetve a valamelyik csúcsjelöltet támogató pártok eredményével, amely átlagosan 35,2 százalékot tesz ki.
Tehát egyik csúcsjelöltnek sincs hátországa a V4-eken belül, mivel az őket támogató pártok táborának alig több, mint felét tudják csak maguk mögött
- állapították meg a felmérésben. A kutatásból az is kiderül, hogy Magyarországon nem volt tízből átlagosan egy ember sem, aki Timmermanst (7 százalék) vagy Webert (9 százalék) ültetné elnöki pozícióba. A magyarok fele (48 százalék) valaki mást szeretne bizottsági elnöknek. Lengyelországban hiába kaptak a néppárti és szocialista koalíció pártjai 38,47 százaléknyi szavazatot, a két pártcsalád csúcsjelöltje mindössze 27 százaléknyi ember támogatottságát élvezi. Szlovákiában a "gyengén szereplő" Irányra (Smer) szavazó 15,72 százaléknak is csupán kevesebb, mint a fele (7 százalék) támogatja a szocialista pártcsalád elnökjelöltjét. Frans Timmermans Lengyelországban a legnépszerűbb, ott 19 százalék támogatja, Manfred Weber pedig Szlovákiában élvez 16 százalékos népszerűséget, de még ezekben az országokban is legalább kétszer ennyien mást szeretnének bizottsági elnöknek (46 és 37 százalék) - írták a kutatás eredményeit ismertetve. Megjegyezték: a V4-kormányfők ezért erős mandátummal mennek Brüsszelbe, s egyikük kezét sem köti választói elvárás a csúcsjelöltek kapcsán.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatását május 27. és június 7. között készítette a visegrádi országokban, államonként 500-500, összesen 2000 fő megkérdezésével.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
