Pesti Srácok

Orbán Viktor támogatottja lehet az Európai Bizottság következő elnöke?

Orbán Viktor támogatottja lehet az Európai Bizottság következő elnöke?

A Die Welt című német konzervatív lap értesülése szerint pénteken délután Oszakában, a G20-csúcstalálkozón tartózkodó állam-, illetve kormányfők végleg ejtették Manfred Webert, az Európai Néppárt csúcsjelöltjét, miután az nem tudott kellő támogatottságot szerezni. Belső információkra hivatkozva három lehetséges jelöltről beszélnek: egyikük a francia Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója: A második jelölt a bolgár Krisztalina Georgieva, aki jelenleg a Világbankot vezeti, korábban pedig a brüsszeli testület alelnöke volt; róla azt tartják, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelöltje. A harmadik lehetséges csúcsjelölt pedig Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

A Die Welt úgy tudja, hogy a megbeszéléseket Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vezette, és az európai pártcsaládok vezetőivel is egyeztették a döntést, amelyet végül Angela Merkel német kancellár is elfogadott. Azt is írják, hogy a kétnapos tárgyaláson arról döntenek az EU-tagállamok vezetői és az Európai Parlament vezető képviselői, hogy a szociáldemokraták csúcsjelöltjét, a holland Frans Timmermanst jelöljék a bizottság élére, vagy a néppártból nevezzenek meg másik jelöltet. Az utóbbi esetben három ember neve vissza-visszatér az egyeztetéseken: a bolgár Krisztalina Georgieva, Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, illetve a horvát kormányfő, Andrej Plenkovic.

Krisztalina Georgieváról már korábban azt írták külföldi lapok, hogy Orbán jelöltje. A magyar miniszterelnök 2014-ben viszont a most szintén szóba jött Michel Barnier-t támogatta a végül megválasztott Jean-Claude Juncker helyett. Orbán Viktor korábban többször hangoztatta, hogy olyan csúcsjelöltet tud támogatni, aki tiszteletben tartja az európai emberek többségének akaratát, tiszteli és őrzi a keresztény kultúrát, és elutasítja a migrációt. A magyar kormány álláspontja továbbá, hogy Közép-Európa szerepének erősödését kellene mutassa az uniós tisztújítás.

Andrej Babiš cseh, Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Peter Pellegrini szlovák kormányfő pénteken tartott informális egyeztetését követően bejelentették: a visegrádi négyek azt szeretnék, hogy az Európai Bizottság élére olyan személy kerüljön, aki érti a közép-európai régió problémáit. Ennek a kritériumnak a harmadik lehetséges csúcsjelölt, Horvátország jelenlegi kormányfője is megfelel. Ezek szerint tehát ha a felmerült három személy bármelyike az Európai Bizottság elnöke lesz, úgy olyan csúcsvezetője lesz az EU-nak, aki megfelel a magyar, illetve orbáni kívánalmaknak.

PestiSracok facebook image

Forrás: Die Welt

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.