Pesti Srácok

Őrizetbe vettek egy ausztrál férfit Észak-Koreában

Őrizetbe vettek egy ausztrál férfit Észak-Koreában

Sajtóértesülések szerint őrizetbe vettek egy ausztrál férfit Észak-Koreában; a canberrai kormány az ügy azonnali tisztázását várja Phenjantól - mondta el egy ausztrál külügyi szóvivő csütörtökön. A szóvivő hozzátette, hogy a külügyminisztérium konzuli segítséget nyújt a férfi családjának. A tárca nem árult el többet az ügyről.

Ausztrália nem rendelkezik nagykövetséggel Észak-Koreában, de a svéd diplomáciai képviseleten keresztül korlátozott konzuli segítséget nyújt állampolgárainak.

Sajtóértesülések szerint a 29 éves Alek Sigleyről van szó, aki az egyetlen, Észak-Koreában élő ausztrál állampolgár. Az ABC ausztrál hírcsatorna arról számolt be, hogy barátai a hét elején bejelentették eltűnését. Sigley családtagjai elmondták: nem tudják, hogy valóban elfogták-e a fiatal férfit, de kedd reggel óta nem hallottak felőle, ami szokatlannak számít tőle. Az észak-koreai média nem számolt be Sigley letartóztatásáról. Az egyik dél-koreai tévécsatorna egy névtelen forrásra hivatkozva tudósított az ügyről, de a forrás nem tudta megmondani, hogy miért vették őrizetbe az ausztrál állampolgárt. Sigley folyékonyan beszél koreaiul, és a Tongil Tours nevű ausztrál utazási iroda alapítója, amely 2013 óta szervez vezetett utakat Észak-Koreába. A cég honlapján található életrajza szerint a férfi Japánban, Kínában és Észak-, illetve Dél-Koreában élt az elmúlt években. Tavaly mesterképzésbe fogott a phenjani Kim Ir Szen Egyetem koreai irodalom szakán, és ezzel ő lett az első nyugati, aki hosszú távú tanulmányokat folytat Észak-Koreában.

Korábban egy ausztrál misszionáriust is letartóztattak a világtól elszigetelt ázsiai országban, mert terjeszteni próbálta a kereszténységet. John Shortot két hétig tartották fogva, és 2014-ben kitoloncolták az országból.

PestiSracok facebook image

Ausztrália nem tiltotta meg állampolgárainak, hogy Észak-Koreába utazzanak, ugyanakkor a külügyminisztérium honlapján arra inti az ausztrálokat: a külföldiekre vonatkozó, nagyon eltérő törvények és szabályozások miatt fontolják meg, mennyire elkerülhetetlen az útjuk.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Hou Hvi Jung

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.