Pesti Srácok

Összesen 20 illegális bevándorlótól sikerült megszabadulnia Németországnak a Merkel által beígért 40 ezer helyett

Összesen 20 illegális bevándorlótól sikerült megszabadulnia Németországnak a Merkel által beígért 40 ezer helyett

Egy évvel a Németországban kormányzó, konzervatív uniópártokat kis híján szétszakító menekültügyi vita után a tervezett 40 ezer helyett mindössze 20 menedékkérőt küldtek vissza a német hatóságok a német-osztrák határról - jelentette a Die Welt című konzervatív német lap vasárnapi kiadása.

A Die Welt am Sonntag kérdésére a belügyminisztérium arról számolt be, hogy 18 embert Görögországba, kettőt pedig Spanyolországba küldtek vissza. A spanyol és a görög hatóságok a lap megkeresésére nem tudták megerősíteni ezeket a számokat. Spanyolországban azt mondták a lapnak, hogy nincsenek naprakész adataik a kérdésben, Athénban pedig nem akartak állást foglalni a témában.

2018 nyarán kevésen múlt a szakadás a nagykoalíció nagyobbik pártcsaládján belül, miután a bajor Keresztényszociális Unióhoz (CSU) tartozó szövetségi belügyminiszter, Horst Seehofer jóval szigorúbb intézkedéseket sürgetett a német-osztrák határon,és minden menedékkérő visszaküldését szorgalmazta, aki már adott be menedékkérelmet valahol az Európai Unióban. Ehhez valamilyen formában fogva kellett volna tartani azokat, akik Ausztriából Németországba lépnek mindaddig, amíg személyazonosságuk és jogi helyzetük tisztázódik. A zömében más vallású emberek táborokba zárása azonban Németország történelme miatt társadalmi visszatetszést kelt, ezért a Kereszténydemokrata Unióhoz tartozó Angela Merkel kancellár ezt el akarta kerülni. Végül kompromisszum született, melynek értelmében a német hatóságok kétoldalú megállapodások alapján küldik vissza azokat, akik már máshol is folyamodtak menekültstátusért.

Németországban havonta mintegy 10 ezer menedékkérőt regisztrálnak, messze a legtöbbet az Európai Unió tagállamaiban, holott Németországnak egyáltalán nincsenek külső schengeni határai; aki Németországban menedékkérelmet ad be, és szárazföldön érkezik, szinte bizonyos, hogy nem ott lép be az Európai Unióba. A jelenleg érvényes uniós szabályozás szerint pedig elvileg minden menedékkérelmet ott kel beadni és elbírálni, ahol a menedékkérő elsőként belép az EU területére.

PestiSracok facebook image

A Die Welt am Sonntag szerint két magyarázat is van arra, hogy ennek ellenére miért küldtek vissza a tervezettnél jóval kevesebb embert a külső határokon fekvő országokba. Egyrészt egyelőre csak Athénnal és Madriddal sikerült kétoldalú megállapodást kötni, Róma ettől elzárkózik. Másrészt csak olyan menedékkérőket lehet ezek alapján visszaküldeni, akiket közvetlenül a német-osztrák határon fognak el.

Forrás: MTI; Vezető kép: Facebook

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.