Pesti Srácok

Tízezrek tüntetnek Szudánban polgári kormányzást követelve

Tízezrek tüntetnek Szudánban polgári kormányzást követelve

Tízezrek vonultak vasárnap a szudáni főváros, Kartúm és több más város utcáira, hogy polgári kormányzást követeljenek közel három hónappal azután, hogy a hadsereg elmozdította a hatalomból az országot csaknem 30 éven át irányító Omar el-Besír volt elnököt.

Mohamed Juszuf al-Musztafa, a tüntetéseket vezető Szudáni Szakmai Szövetség (SPA) szóvivője az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta, hogy a biztonsági erők könnygázt vetettek be a tiltakozó tömeg szétoszlatásához a főváros Bahri nevű kerületében és a közeli Omdurmánban. Tüntetések törtek ki a fővárostól északra fekvő Atbara városában is - tette hozzá. Az SPA orvosi ága, a Szudáni Orvosok Bizottsága szerint Atbarában agyonlőttek egy húszas éveiben járó fiatalt. Hálid Mohi, a testület egyik tagja szerint egy másik tüntető pedig megsebesült a fővárosban. A tiltakozásokról készített videofelvételek tanúsága szerint a tüntetők menedéket kerestek a könnygázfelhő felől Kartúmban. Az SPA később felszólította a tiltakozókat, hogy vonuljanak az elnöki palotához a fővárosban.

Az Afrikai Unió (AU) és Etiópia mindeközben fokozta erőfeszítéseit, hogy közvetítsen a tüntetők és az országot jelenleg irányító átmeneti katonai tanács (TMC) között. Az AU és Etiópia a héten közös javaslatot nyújtott be. Bár mind a tábornokok, mind a tiltakozók helyeslésüket fejezték ki ezzel kapcsolatban, a tárgyalások nem kezdődtek újra. A TMC pénteken közölte, hogy kész folytatni az "azonnali, komoly és őszinte" tárgyalásokat a politikai patthelyzet feloldása érdekében. A tüntetőket képviselő Szabadság és Változás Erői (DFCF) azonban leszögezte: a tárgyalások csak azt követően indulhatnak újra, ha a hadsereg hivatalosan ratifikálta az AU és Etiópia javaslatát.

A biztonsági erők a hónap során erőszakkal felszámolták a tüntetők táborát a hadsereg főhadiszállásával szemben Kartúmban. A tüntetések szervezői szerint a rajtaütésben legalább 128 ember vesztette életét. A hatóságok adatai szerint azonban "mindössze" 61 ember, köztük a biztonsági erők három tagja lelte halálát.

PestiSracok facebook image

A tiltakozók április 6-án - öt nappal Omar el-Besír volt elnök megbuktatása előtt - táboroztak le a hadsereg főhadiszállásával szemben. Azóta követelték, hogy a hadsereg a lehető leghamarabb adja át az ország irányítását egy civil kormányzatnak. Öt hét után azonban megrekedtek a tárgyalások a TMC és a DFCF között, főleg azzal kapcsolatban, hogy a három évre tervezett átmeneti időszakban katonák vagy civilek irányítsák-e elsősorban az országot.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/James Ross

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)