Pesti Srácok

Több százmillió eurót költ évente Franciaország a migránsok kitoloncolására

Több százmillió eurót költ évente Franciaország a migránsok kitoloncolására

Csaknem félmilliárd eurót költött tavaly a francia állam az illegálisan az országban tartózkodó külföldiek eltávolítására, amiből 468 millió euróba kerültek a kitoloncolások és 26 millió euróba az önként távozóknak kifizetett támogatások - derül ki egy szerdán közzétett parlamenti jelentésből.

A Jean-Noël Barrot és Alexandre Holroyd kormánypárti képviselők által közzétett adatok szerint Franciaország tavaly 468 millió eurót költött a kiutasított külföldiek kitoloncolására. Egy illegális bevándorló hatósági eltávolítása mintegy 14 ezer euróba kerül az állami gépezetnek. Ezzel szemben az önként távozók eltávolítása, a származási országban való újrakezdéshez nyújtott pénzügyi segítséggel együtt fejenként 2500 és 4000 euró közötti összegbe kerül. A belügyminisztérium adatai szerint tavaly 15677 embert toloncoltak ki és 6845-en távoztak önként. Tavaly összesen 30276 illegálisan Franciaországban tartózkodó külföldi állampolgár távozott az előző évi 26783-hoz képest. A kitoloncoltak közül a legtöbben, 2112-en Albániából érkeztek, második helyen állnak a román állampolgárok (1909), harmadik helyen pedig az algériaiak (1525). A jelentésből az is kiderült, hogy a tavaly gyűjtőhelyen elzárt, kitoloncolásra váró 24531 külföldinek alig negyven százalékát sikerült a hatóságoknak eltávolítaniuk Franciaországból. A képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy az illegális bevándorlók hatósági elzárása "időnként jogilag sérülékeny". A bíróságok tavaly 6761 esetben rendelték el az elzárt illegális bevándorlók szabadon engedését, mert a fogvatartásnak nem voltak meg a jogi alapjai.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA-ANP/Szotirisz Barbaroszuszisz

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.