Washington továbbította Londonnak a hivatalos kiadatási kérelmét Assange ügyében

Az újság névtelenül nyilatkozó minisztériumi illetékesekre hivatkozva írja kedden honlapján, hogy a kiadatási kérelmet a múlt csütörtökön továbbították Londonnak, és ezzel valószínűtlenné válik az, hogy az amerikai hatóságok újabb vádakat fogalmaznak meg a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen. Az amerikai-brit kiadatási egyezmény szerint a kiadatási kérelmet Assange letartóztatása után hatvan napon belül kell elküldeni Londonnak. Assange-ot április 11-én tartóztatták le Ecuador londoni nagykövetségén. Az egyezmény értelmében az Egyesült Államok nem vádolhatja Assange-ot olyan bűncselekményekkel, amelyek nem szerepelnek a kiadatási kérelemben, hacsak nem a kiadatás után követte el őket.

Az igazságügyi minisztérium egyelőre nem erősítette meg a lap információit. Julian Assange hét éven át élt Londonban, Ecuador nagykövetségén, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoznak utána. Assange valójában nem a svéd vádaktól tartott igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják. Assange-ot azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték 50 hét letöltendő szabadságvesztésre, mert nem jelent meg a bíróságon.

Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a WikiLeaks portál alapítóját, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat - lopott el és szivárogtatott ki. Az igazságügyi minisztérium május végén tizenhét újabb vádpontot ismertetett Assange ellen. Ezek szerint törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos források nevét, emellett szövetkezett Chelsea (született Bradley) Manninggel, az amerikai hírszerzés egykori elemzőjével, hogy bizalmas információkhoz jusson. A WikiLeaks-alapító nemcsak segítette és biztatta Manninget a bizalmas anyagok ellopásában, hanem életveszélybe sodort informátorokat - afgánokat, irakiakat, újságírókat, vallási vezetőket, jogvédőket, az elnyomó rezsimek másként gondolkodóit - azzal, hogy leleplezte személyazonosságukat. Assange több évtized börtönre számíthat, ha elítélik.

Forrás: MTI; Fotó: MTI