Pesti Srácok

Felszentelték a székelyföldi Atyhán a tűzvész után újraépített római katolikus templomot

Felszentelték a székelyföldi Atyhán a tűzvész után újraépített római katolikus templomot

A székelyföldi Atyhán szombaton felszentelték azt a római katolikus templomot, amelyet egy villámcsapás okozta 2016-os tűzvész után kellett újraépíteni. Az ünnepi misét celebráló Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke kijelentette: bár templomot csak egyszer szokás felszentelni, az atyhai templom esetében indokolt volt az újraszentelés. Itt ugyanis csaknem teljesen újra kellett építeni az épületet. A leégett régi templomnak ugyanis csak a külső falai és a torony egy része maradt meg.

Az újraépített templom megőrizte a régi formáját, de a XXI. század követelményeinek megfelelően alakították ki a belső terét. A templomba új orgona, a toronyba új harangok kerültek, a templomkert bejáratához pedig székelykaput állítottak. A felszentelési ünnepségen Soltész Miklós államtitkár is részt vett. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a rendezvény után az MTI-nek telefonon elmondta: az atyhai templom újjáépítése azt példázza, hogy a legkisebb települések, közösségek is számíthatnak arra, hogy ha nagy bajban vannak, akkor segítséget kapnak, és a segítségnyújtásban a magyar kormány is szerepet vállal. A politikus megemlítette: a magyar kormány negyvenkétmillió forinttal támogatta a templom újjáépítését.

– jelentette ki az államtitkár. Soltész Miklós azt is hozzátette: az ilyen templomavatások Európának is üzennek, amelynek nyugati felén sok keresztény templomot bezárnak, vagy mulatóvá, szállodává, akár mecsetté alakítanak.Ezzel szemben a Kárpát-medencében templomok százai újulnak meg.

PestiSracok facebook image

Az atyhai római katolikus templom 2016. szeptember 18-án égett le egy villámcsapás következtében. A templomnak volt ugyan villámhárítója, de a légköri elektromos kisülés olyan rendkívüli erejű volt, hogy a tetőszerkezet szentély fölötti része azonnal lángra kapott. A lángok olyan gyorsan terjedtek, hogy – noha a plébános és a harangozó is a templomban tartózkodott a villámcsapás idején – a templom értékei közül csak a szentségtartót és néhány miseruhát tudtak kimenteni. A Székelyudvarhelytől harminchat kilométerre, egy hegynyeregben, több, mint hétszáz méter magasan fekvő Atyhának a 2011-es népszámlálás adatai szerint kétszáznál is több lakosa volt, közülük kétszáztizenheten magyarok. A közigazgatásilag Korond községhez tartozó település elpusztult római katolikus temploma 1797-1799 között épült.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.