Pesti Srácok

Meghalt a tunéziai elnök

Meghalt a tunéziai elnök

Meghalt Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnök - jelentette be az észak-afrikai ország elnöki hivatala csütörtökön.

Tunézia első demokratikusan választott államfőjét szerda este szállították be egy tuniszi katonai kórházba, ahol az intenzív osztályon ápolták. A 92 éves Szebszi csütörtök reggel halt meg. A 2014 óta hivatalban levő államfő már június végén is töltött néhány napot kórházban súlyos betegség miatt, azóta ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Halála előtt nem sokkal bejelentette, hogy nem indul a következő elnökválasztáson, és aláírta azt az államfői rendeletet, amellyel elindították az előkészületeket az év második felére tervezett parlamenti és elnökválasztásra.

A tunéziai alkotmány értelmében a parlament elnöke tölti be ideiglenesen az államfői tisztséget legfeljebb 90 napig, amíg az új választásokat előkészítik. Az elnökválasztást a tervek szerint novemberben, a parlamenti választásokat pedig októberben tartják. Széles körben úgy tartják, hogy Tunézia az egyetlen valódi sikertörténete a 2011-es "arab tavasznak", amelynek során elűzték a hatalomból az autokratikus eszközökkel irányító Zin el-Abidin ben Ali elnököt, aki 1987 óta állt az állam élén. Az országnak új alkotmánya lett, és 2011-ben, majd 2014-ben is demokratikus választásokat tartottak. Az arab tavasznak köszönhető politikai előrelépéseket azonban nem kísérte gazdasági fejlődés, és az utóbbi években egyre nőtt az elégedetlenség, sokasodtak az utcai tüntetések, miután egyetlen kormány sem volt képes rendezett viszonyokat teremteni a gazdaságban. A munkanélküliségi ráta mára 15 százalékra emelkedett a 2010-es 12 százalékról a gyenge növekedés és a befektetések alacsony szintje miatt.

Bédzsi Káid esz-Szebszi már a 2011 előtti időszakban is meghatározó politikai vezető volt Tunéziában: külügyminiszter volt Habib Burgiba, az első tunéziai köztársasági elnök idejében, ben Ali uralma alatt pedig parlamenti elnök is volt. Miniszterelnökként állt az ország élén 2011-ben a ben Ali elmozdítása utáni átmeneti időszakban, majd 2014-ben választották elnökké. Bár az alkotmány értelmében csak korlátozott - elsősorban a kül- és védelmi politikára kiterjedő - hatalma volt, várhatóan mégis meghatározó stabilizáló erőként fognak rá emlékezni halála után. Örökségének egyik legfontosabb eleme várhatóan az lehet, hogy felkarolta a nők jogainak kiszélesítését. Szebszi javaslatára törölték el például 2017-ben azt a több évtizedes korlátozást, amely szerint muszlim nők nem köthettek házasságot nem muszlim férfiakkal. Egy évvel később pedig olyan jogszabályt terjesztett elő, amelynek értelmében nők és férfiak egyenlő arányban örökölhetnek.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Mohamed Messzara

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.