Pesti Srácok

Nem indítottak közigazgatási pereket az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos események miatt

Nem indítottak közigazgatási pereket az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos események miatt

Bákó megye prefektusa nem indította el Dormánfalva polgármesteri hivatala ellen azokat a közigazgatási pereket, amelyeket az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos törvénytelennek vélt intézkedései miatt helyezett kilátásba.

A perek el nem indításáról a prefektus hivatala tájékoztatta írásban az MTI-t kedden. Korábban a prefektusi hivatal - szintén az MTI kérdésére - azt közölte: ha Constantin Toma dormánfalvi polgármester nem tisztáz június 7-éig bizonyos kérdéseket a temetőátalakítás építési engedélye kiállításával kapcsolatban, a közigazgatási bíróságon fogják kérni a dokumentum érvénytelenítését. A hivatal június 25-ig adott haladékot a dormánfalvi önkormányzatnak, hogy vonja vissza azt a március 29-én hozott határozatát, amelyben a település közvagyonát rögzítő regiszterbe foglalta a temető területét. Ennek elmulasztása esetére is közigazgatási pert helyezett kilátásba. A kormányt képviselő prefektus közigazgatási bírósági keresete azonnal felfüggeszti a vitatott iratok, határozatok érvényességét mindaddig, amíg jogerős ítélet születik a perekben. A prefektusi hivatal az MTI-nek adott keddi válaszában közölte: az építési engedély ügyében azért nem indított közigazgatási pert, mert Dormánfalva polgármesteri hivatala a június 7-i határidő lejárta napján tudatta, hogy fenntartja álláspontját, mely szerint törvényes a temetőátalakításra általa kiállított építési engedély. A hivatal - dátumot nem említve - hivatkozik arra a dokumentumra is, amelyben a kulturális minisztérium június 24-én utólagosan jóváhagyta az úzvölgyi temetőátalakítás művészi koncepcióját. E dokumentumot 17 nappal az ultimátum lejárta után keltezte a minisztérium. A művészi koncepcióra jóváhagyásának a hiánya volt az egyik ok, amiért az Állami Építkezési Felügyelőség arra kérte a prefektust, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A másik ok az volt, hogy a polgármesteri hivatal olyan dokumentáció alapján állította ki az építési engedélyt, amely nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát. A prefektus hivatala az MTI-nek adott válaszban közölte: a temető területét Dormánfalva közvagyonába vevő önkormányzati határozatot azért nem támadta meg a közigazgatási bíróságon, mert június 25-én, a határidő lejárta napján a dormánfalvi önkormányzat újabb határozatot hozott a kérdésről, amelyikben kijavította a korábbi határozata hibáját. A második önkormányzati határozat csupán az első címét javítja, és immár nem a temető területének a közvagyonba vételéről szól, hanem a város közvagyonát rögzítő 1999-es önkormányzati határozat kiegészítését rögzíti. A katonatemető ügyében a román kormány helyi képviselői eddig egyetlen közigazgatási pert indítottak, ezt is Csíkszentmárton község ellen. Hargita megye prefektusa május 29-én anélkül, hogy bármilyen haladékot adott volna, egyetlen nap alatt összeállította és benyújtotta azt az iratcsomót, amellyel megtámadta Csíkszentmártonnak a temető bezárására vonatkozó határozatát.

Az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala ez év tavaszán részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre, és egy kelta keresztes emlékművet, valamint ötven betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak. Június közepén a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is elismerte, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a román parcellát létrehozták, és álláspontja szerint csak 11 román katona van eltemetve a temetőben. A korábban magyar sírkertnek tekintett temetőt mindeddig Csíkszentmárton község gondozta. Az elnéptelenedett Úzvölgye település területét, amelyen a temető is fekszik, mind Csíkszentmárton, mind Dormánfalva a magáénak tekinti. A román parcella létrehozása feszültségeket keltett a román-magyar viszonyban. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Veres Nándor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.