Pesti Srácok

Üdvözölte az új görög kormányfő a ciprusi görög és török vezetők tervezett találkozóját

Üdvözölte az új görög kormányfő a ciprusi görög és török vezetők tervezett találkozóját

Üdvözölte hétfőn a ciprusi görög és török vezetők tervezett találkozóját Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő, aki a nap folyamán Ciprusra látogatott, és találkozott Níkosz Anasztasziádisz ciprusi elnökkel.

Anasztasziádisz augusztus 9-én a fővárosban, Nicosiában találkozik Mustafa Akinci török ciprióta vezetővel, hogy megvitassa vele a két fél közötti tárgyalások újraindításának lehetőségeit. A görög kormányfő elmondta: üdvözli a sziget régóta tartó megosztottságán való felülemelkedés lehetőségeit megvizsgálni hivatott találkozót. A Micotákisszal tartott találkozót követően Anasztasziádisz azon meggyőződésének adott hangot: olyan megoldást kell találni, amely biztosítja mind a ciprusi törökök, mind a ciprusi görögök jogait.

Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió után szakadt két részre. Az Észak-ciprusi Török Köztársaságot kizárólag Ankara ismeri el. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson. A ciprusi görögök és törökök közötti béke és országegyesítési tárgyalások mindmáig nem vezettek eredményre. A Földközi-tenger keleti részén található szigetország körüli feszültségek nemrég ismét kiéleződtek a Ciprus partjai közelében található földgáztartalékok miatt. A nemzetközileg elismert ciprusi kormány nemzetközi cégeket bízott meg azzal, hogy végezzenek próbafúrásokat a szigettől délre található vizeken, földgáztartalékok után kutatva. A katonai ellenőrzést a sziget északi részén fenntartó Törökország tiltakozott ezen "egyoldalú" kezdeményezés ellen, és geológiai feltárást, valamint próbafúrásokat végző hajókat küldött Ciprus közelébe. Ankara szerint a földgázkitermelésből származó nyereségre vonatkozó bárminemű megállapodásnak részesei kell, hogy legyenek etnikai török képviselők is.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.