Pesti Srácok

A bolíviai elnök a G7 vezetőinek segítségét kéri az amazóniai erdőtüzek oltásában

A bolíviai elnök a G7 vezetőinek segítségét kéri az amazóniai erdőtüzek oltásában

Evo Morales bolíviai elnök vasárnapi Twitter-üzenetében meghívta a G7-országok vezetőit, hogy látogassanak el hazájába és segítsenek az amazonasi esőerdőt pusztító tüzek megfékezésében.

– írta a bolíviai államfő. Morales emlékeztette a világ gazdaságilag legfejlettebb hét országát tömörítő G7-csoportot, hogy a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezmény – amelyből egyébként az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett – "kötelezi a iparilag fejlett államokat a környezet védelmére és fenntartására".

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta az indián származású politikus. A bolíviai államfő egyben bejelentette, hogy felfüggeszti elnökválasztási kampányát a pusztító erdőtüzek miatt. Az október 20-i megmérettetésen induló többi jelölt is így tett.

A bolíviai kormány legutóbbi jelentése szerint több, mint 700 ezer hektár erdő és legelő égett le az országot sújtó erdőtüzekben Santa Cruz megyében. Carlos Ortuno Yanez környezetvédelmi miniszter szerint augusztus 17. és 25. között 8400-ról 500-ra sikerült visszaszorítani a tűzfészkeket. Emmanuel Macron francia államfő, Angela Merkel német kancellár, valamint Boris Johnson brit kormányfő is aggodalmának adott hangot pénteken a brazíliai esőerdőkben pusztító rekordszámú tűz miatt a G7-csoport biarritzi csúcstalálkozóján. Macron vasárnap közölte, hogy sikerült az Amazonas-vidék erdőtüzek által érintett országainak nyújtandó haladéktalan segítségről egyezségre jutni.

Az amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést.

Forrás: MTI; Vezető kép: EPA/Greenpeace Brazil/Victor Moriyama

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.