Pesti Srácok

Bolívia egymillió dolláros segélyt kap az amazóniai erdőtüzek megfékezésére

Bolívia egymillió dolláros segélyt kap az amazóniai erdőtüzek megfékezésére

Bolívia egymillió dolláros (295 millió forint) segélyt kap az amazóniai erdőtüzek megfékezésére a Bolivári Szövetség a Mi Amerikánk Embereiért (ALBA) kormányközi szervezettől – közölte szerdán Evo Morales bolíviai elnök Twitter-oldalán.

– írta szerdai üzenetében Morales. Hozzátette, hogy aznap Peru két helikoptert küldött tűzoltási feladatokra.

Az ALBA 2004-ben jött létre a latin-amerikai és karibi országok közötti kereskedelmi-gazdasági együttműködési mechanizmusként, Hugo Chávez volt venezuelai elnök és Fidel Castro egykori kubai vezető kezdeményezésére. A szervezetnek jelenleg tíz tagállama van: Venezuela, Kuba, Bolívia, Nicaragua, Dominikai Közösség, Antigua és Barbuda, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Saint Lucia, Grenada, valamint Saint Kitts és Nevis.

PestiSracok facebook image

Korábban az ENSZ, az Amerikaközi Fejlesztési Bank és az Andoki Fejlesztési Együttműködés nyújtott 650 ezer dolláros segélyt a latin-amerikai országnak a tűzoltási feladatokra. A bolíviai kormány legutóbbi jelentése szerint több, mint 700 ezer hektár erdő és legelő égett le az országot sújtó tüzekben Santa Cruz megyében.

Emmanuel Macron francia elnök a G7 biarritzi csúcstalálkozóján hétfőn jelentette be, hogy az országcsoport tagjai 20 millió dolláros (csaknem hatmilliárd forintnak megfelelő) azonnali segélyt nyújtanak az Amazonas-medencében fekvő országoknak az erdőtüzek megfékezésére, illetve hosszú távú globális projektet kezdeményeznek az amazóniai esőerdő védelmére.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.