Pesti Srácok

Fenyő-gyilkosság – Perújításban vizsgálná Portik szerepét az ügyészség

Fenyő-gyilkosság – Perújításban vizsgálná Portik szerepét az ügyészség

Perújítást kezdeményezett a Fővárosi Ítélőtáblánál a Fenyő-gyilkosság ügyében Portik Tamás terhére a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – írta a PestiSrácok.hu-nak küldött közleményében Medveczky Gábor fellebbviteli főügyész. A vádhatóság szerint – Gyárfás Tamás kérésére – Portik adott utasítást a médiamágnás megölésére, amelyet az ügyben a már jogerősen elítélt Jozef Roháč követett el. Az ügyészség azért indítványozza a perújítást, mert az emberölés bűntette úgynevezett törvényességi egységet jelent olyan esetekben is, ha egy elkövető több, egymástól független ilyen ügyben érintett; a jogszabály értelmében ezeket egy eljárásban kell letárgyalnia a bíróságnak, mivel jogerősen lezárt eljárásokban nem lehet újra vádat emelni. Roháčot úgy ítélték el jogerősen, hogy a verdikt kihirdetésekor a felbujtói kör vizsgálata még el volt különítve. Jelenleg a hatóságok Portik mellett Gyárfás Tamást tartják a másik megbízónak.

A Fenyő-gyilkosság vizsgálatának komoly támogatást adhattak azok a hangfelvételek, amelyeket nemrég találtak meg egy budapesti temetőben; a beszélgetéseket Portik Tamás rögzítette egykor, és ezek a bizonyítékok is jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy Gyárfás Tamást is meg lehessen vádolni a merénylet ügyében. Az ügyészség indítványa szerint Fenyő és Gyárfás között az 1990-es évek közepén üzleti vita, hatalmi harc és személyes ellentét alakult ki. Gyárfás Tamás elhatározta, hogy megöleti Fenyő Jánost. Ezért Gyárfás 1997 őszén Tasnádi Pétert bízta meg az emberölés megszervezésével, majd miután ő végül nem teljesítette a megbízást, Portik Tamáshoz fordult, aki Roháčot rávette a gyilkosság elkövetésére. Roháč 1998. február 11-én a II. kerületben, a Margit utcában gépfegyverrel kivégezte Fenyő Jánost. Néhány éve az alapeljárásban a bíróság Roháčot részben Fenyő János megölése, részben a négy halálos áldozatot követelő, szintén két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás ügyében több emberen elkövetett emberölés miatt jogerősen életfogytiglanra ítélte. A bíróság akkor kimondta: az Aranykéz utcai robbantás kapcsán Portik Tamás adott megbízást Roháčnak Boros József Károly megölésére.

Portikot felbujtóként elmarasztalták Prisztás József 1996-os meggyilkolása miatt is, utóbbi ügyben azonban van még számára némi remény: az ítélet szerint megbízására egykori bizalmasa, H. István követte el a merényletet, Roháč azonban nemrég magára vállalta a bűncselekményt, így – Portik reményei szerint– a megbízó személye is változhat, ő pedig tagadja, hogy köze lenne a történtekhez. Utóbbi ügyet ugyancsak perújításban tárgyalja a bíróság. Érdekesség, hogy Roháč csak a Prisztás-gyilkosságot ismerte be, felbujtóként az orosz maffiát nevezte meg konkrét személyek nélkül, a többi említett bűncselekmény esetében azonban következetesen tagad. Portikot másokkal együtt összefüggésbe hozták korábban a Cinóberként ismert strici, Domák Ferenc megölésével is, de utóbbi ügyben az összes vádlottat felmentették végül. Az olajos ügyek egyik kulcsfigurájának bűnlajstroma azonban nemrég ismét gyarapodott, amikor azzal vádolták meg, hogy ő adott utasítást 1996-ban Lakatos Csaba fogathajtó megölésére a budapesti ügetőnél. A nyomozás adatai szerint Lakatos Portik szerepéről beszélt a rendőröknek a Prisztás-gyilkosság nyomozásában, és ezért kellett volna meghalnia; a sikertelen merényletet a fővárosi alvilág egykori nehézfiúja, Tanyi György hajtotta végre.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.