Pesti Srácok

Hollandiában érvénybe lépett az arcot eltakaró kendők viselésének tilalma

Hollandiában érvénybe lépett az arcot eltakaró kendők viselésének tilalma

Augusztus elsejétől úgynevezett burkatilalom lépett életbe Hollandiában, amely nem engedélyezi semmiféle, az arcot eltakaró fátyol vagy kendő viselését az iskolákban, a közösségi közlekedési eszközökön, a kórházakban és a közhivatalokban. A rendelkezés megszegői 150 eurós (mintegy 50 ezer forint) pénzbüntetésre számíthatnak - közölte a helyi média csütörtökön.

A tájékoztatás szerint a továbbiakban nem hordható a muszlim nők által viselt, csak a szemet szabadon hagyó nikáb, és a szemeket is hálószerű anyaggal eltakaró burka. A tilalom nem terjed ki az arcot szabadon hagyó, csak a hajat, illetve a homlokot részben eltakaró hidzsáb viselésére, azonban hatálya alá tartozik a símaszk és a motoros bukósisak viselése is a középületekben. Mint közölték, közterületeken megengedett az említett ruhadarabok viselése, ugyanakkor a rendőrség igazoltatáskor levetetheti azokat. A rendelkezés arra kötelezi a köztisztviselőket és a tömegközlekedésben dolgozókat, hogy szólítsák fel az arcukat eltakaró ügyfeleket vagy utasokat, hogy vegyék le a tiltott ruhadarabot, vagy hagyják el az épületet, illetve a tömegközlekedési eszközt. Ennek megtagadása esetén a rendőrség segítségét kérhetik.

A frissen életbe lépett törvény bevezetését Geert Wilders, a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetője 2005-ben vetette fel, de a holland parlament képviselői csak tavaly júniusban szavazták meg. Wilders friss Twitter-üzenetében örömét fejezte ki a törvény hatályba lépése miatt, és kijelentette:

PestiSracok facebook image

A holland közösségi közlekedési társaságok szerint nem alkalmazható a törvény, ugyanis olyan váratlan eseményekhez vezethet, amelyek fennakadásokat okozhatnak a szolgáltatásban. A helyi sajtó értesülése szerint a társaságok arra utasították az alkalmazottaikat, hogy hagyják figyelmen kívül az új rendelkezést a közlekedés zavartalansága érdekében.

A nemzetközi sajtó beszámolója szerint nem Hollandia az első európai ország, amely korlátozást vezet be az arcot eltakaró ruhadarabok viselésére. Franciaország már 2011-ben betiltotta a teljes arcot eltakaró fátylat, Dániában ezt követően egy évig volt hatályban hasonló rendelkezés, amely idő alatt a hatóságok mintegy 400 esetben 134 és 1340 euró közötti bírságot szabtak ki a tiltott ruhadarabokat viselő muszlim nők számára. Németországban csak részleges tilalmak vannak érvényben az arcot eltakaró kendőkre vonatkozóan, többek között Hessen szövetségi államban tiltott viselésük a közhivatalokban. Hollandiában becslések szerint mintegy 150 ezer olyan nő él, aki rendszeresen visel burkát vagy nikábot.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)