Pesti Srácok

Két és fél évszázada nem volt ilyen meleg és száraz a nyár Ausztriában, mint most

Két és fél évszázada nem volt ilyen meleg és száraz a nyár Ausztriában, mint most

Az utóbbi két és fél évszázad második legmelegebb és egyik legszárazabb nyara volt az idei Ausztriában az osztrák meteorológiai szolgálat előzetes jelentése szerint.

Az Osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) kedden közzétett, az augusztus utolsó napjaira vonatkozó előrejelzéseket is figyelembe vevő jelentése szerint az országos átlaghőmérséklet a három nyári hónapban 2,7 Celsius-fokkal haladta meg a sokévi átlagot, sőt, több mérőállomáson – így Bécsben, Kismartonban, Klagenfurtban és Linzben – az idei nyár volt a legmelegebb a mérések 1767-es kezdete óta. A melegrekordot a 2003-as év tartja a sokévi átlagot 2,8 fokkal meghaladó nyári átlaghőmérséklettel. Sokévi átlagnál az 1981 és 2010 közötti esztendők hőmérsékletét veszik figyelembe.

– közölte a ZAMG. A legmagasabb hőmérsékletet idén nyáron az alsó-ausztriai Kremsben mérték, 38,8 fokot. A napos órák – Ausztriában 1925 óta mért – számát tekintve az átlagot 50 százalékkal meghaladó napsütéssel történelmi rekordot állított fel az idei június. Idén nyáron a sokévi átlagnál 30 százalékkal kevesebb csapadék hullott Ausztriában országos viszonylatban, ezzel 2019 nyara egyike volt a hét legszárazabbnak a csapadékmérés 1858-as kezdete óta.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien De Rosa

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.