Nem létező befolyásukkal üzérkedtek, vádlott lett belőlük
Mások mellett a fővárosi főügyész nevével is visszaéltek azok a csalók, akik állítólagos, a valóságban nem létező magas szintű kapcsolataikra hivatkozva kopasztottak meg olyan embereket, akiknek különféle hatósági ügyeik voltak, és érdekükben állt azok megszüntetése. Az elkövetők esetenként több millió forintot kértek és kaptak kamu szolgáltatásaikért. A társaság egy banánhéjon csúszott el, amikor postára adtak egy hamisított bírósági végzést, amelyet aztán a téves címzés miatt a bíróságra kézbesítettek. A Fővárosi Főügyészség kilenc ember ellen emelt vádat az ügyben.
A vád lényege szerint egy ötvenegy éves férfi megismerkedett egy olyan ötvenkilenc éves férfival, aki azt állította magáról, hogy nyomozó hatóságnál, ügyészségnél és bíróságnál hivatalos személyeket korrumpál, és így befolyásolni tud büntetőeljárásokat. A fiatalabb terhelt ezután büntetőeljárásban érintett személyektől milliós nagyságrendű összegeket kért azért, hogy ügyüket – a társa állítólagos kapcsolatain keresztül – kedvezően befolyásolja. Többek között százmilliós nagyságrendű zár alá vétel, jövedéki termékek lefoglalása, valamint büntetőeljárás – állítólagos – megszüntetéséért egytől ötmillió forintig terjedő összeget kért és kapott, amelyet a bűntársával megosztottak – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a fővárosi főügyész. Ibolya Tibor beszámolója szerint az idősebb terhelt a hivatkozott kapcsolatokkal ténylegesen nem rendelkezett, azonban a látszat megőrzése és erősítése érdekében megbízott egy harmadik férfit, hogy hamisítson közokiratokat, majd ezeket az iratokat az említett társával bizalomerősítőként eljuttatta azokhoz, akik fizettek. A hamisító nyomozást megszüntető hamis ügyészségi határozatot, feljelentést elutasító hamis határozatot, illetve ügyészségi szervezeti egységek, valamint ügyészség és nyomozó hatóság közötti, valótlan kommunikációt tartalmazó hamis közokiratokat készített, többek között a fővárosi főügyész és egy osztályvezető ügyész nevével visszaélve. Az elkövetésekre úgy derült fény, hogy a vádlott egy bírósági végzést is hamisított bűnügyi zárlat feloldásáról, amelyet az ötvenkilenc éves társa postán feladott az egyik vesztegető személy cégének. A célja az volt, hogy az ügyfél megnyugodjon, és azt gondolja, valóban megszűnt a zár alá vétel. A férfi azonban téves címzést írt a borítékra, így azt a posta a bíróságnak küldte vissza.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség nyolc férfi és egy nő ellen emelt vádat. A vádiratot – amely huszonkilenc pontban írja le részletesen az elkövetést – tárgyát vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés, illetve hivatali vesztegetés bűntette, valamint hatvanöt rendbeli közokirat-hamisítás bűntette képezi. Egyes vádlottak esetében a törvényi fenyegetettség felső határa – a halmazati szabályokra figyelemmel – eléri a tizenkét évet. Két terhelt bűnügyi felügyelet alatt áll, kettő pedig más ügyben kiszabott szabadságvesztését tölti.
Fotó: PS
