Tarlós keményen kiosztotta az ellenzéki összefogás résztvevőit a HVG-nek írt publicisztikájában
Az „ellenzéki összefogás” főpolgármester-jelöltje öt éve nem bír el néhány kerületi szintű hörcsöggel, közben előterjeszti, hogy bármikor kész hevesen tarkón harapni egy leopárdot. Ezzel szemben a főváros jelenlegi vezetésének már most 700 milliárd forint értékű jóváhagyott projektje van – olvasható a főpolgármesternek a hvg.hu számára írt publicisztikájában. Ebben Tarlós arra is kitér, hogy a főváros kiemelkedik ugyan az önkormányzatok köréből, de funkciójából adódóan mégis alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásával és városfejlesztéssel foglalkozik, nem pedig a parlament vagy a kormány konkurense.
Szereptévesztő, ábrándos és keresztülvihetetlen, hogy valakiknek az legyen a koncepciója Budapest vezetéséről, az erről szóló választásról, hogy elégtételnek tekintse az előző parlamenti választáson elszenvedett vereségért. Ez hókuszpókusz. Márpedig ma ez az ellenzék fixa ideája, ez a főpolgármesteri, sőt, kerületi polgármesteri kampányainak is a meghatározó komponense. Erősödőben vannak olyan jelzések, miszerint az ellenzéki kampány hátterében szűk, de serény csapatmunka folyik régi SZDSZ-esek szellemvilágában
– írja Tarlós István főpolgármester a hvg.hu-n megjelent publicisztikájában. Felidézi, hogy 25 éve hagyta ott az SZDSZ-t.
Akkor, amikor az SZDSZ nevetve, és végképp hátat fordítva az 1989-es csalóka hívószavainak, „eladta” a nemzet lelkét. Olyan módszereket alkalmazva, amelyeket maga Horn Gyula is megsokallt. Nem is kicsit. Semmi gátlás, dühödt hatalomvágy, végletes uszítások, hetvenkedés, túlzó vádaskodások, illuzórikus hitegetések, ráadásként a patriotizmus bántó kifigurázása. Most az ellenzéki főpolgármesteri kampányban – részben – visszaköszönnek ezek a módszerek. Az egész egy suta, túlzásokkal tarkított, monoton kormánybuktatási szimuláció, aminek a város menedzselése szempontjából semmi értelme nincs.
Tarlós István kiemeli: az önkormányzati választás eredményétől függetlenül a kormány legalább a következő három évben nyilvánvalóan a helyén marad.
Ezzel a stílusú kampánnyal pedig, amelyet a főpolgármesteri pozícióért az ellenzék folytat, csak felégeti az együttműködése esélyének utolsó gyenge hídjait is a kormánnyal, ami pedig rendkívül kártékony a város számára. Budapestnek nincs szüksége permanens konfliktusra.
A főpolgármester szerint maga az „ellenzéki összefogás” is csak igaznak tűnő kertelés.
Nem ellenzéki érzelmű emberek összefogása, hiszen az „előválasztásokon” a kamu állításokkal ellentétben a választók alig pár százaléka vett részt. Inkább ellenzéki pártelitek marakodással teli privát alkuja. Többük pártjának is odaveszett közben a saját eszmerendszere. A legnagyobb vesztese a történetnek valószínűleg épp az MSZP, amelynek jelenlegi vezetői cserben hagyták régi szimpatizánsaikat. Hosszú évek óta egyetlen komoly pozícióra sincs saját, baloldali jelöltjük. Most sincs. Ugyanannak a nulla százalékos pártnak feküdtek le, mint 2018-ban.
Kijelenti, hogy az ellenzéki összefogás épp Zuglóban bukott meg öt éven át folyamatosan és látványosan.
Mikor az ellenzéki többséggel rendelkező (a 22 képviselőből csak 9 fideszes) Zugló történéseit, pénzügyi helyzetét feszegetik, akkor az ellenzék beéri egy zavart „izé,…na” motyogással, és itt vége is szakad a megemlékezésnek. Félreérthetetlenül kimutatják idegenkedésüket aziránt, hogy a zuglói ügyek széleskörűen láthatóvá váljanak. Főpolgármester-jelöltjük úgy tesz, mint aki főfoglalkozásban erkölcsi mintát nyújt az angolkisasszonyoknak, közben Zuglóban olyan szerződéseket ír alá, melyeket önmaga piszkos alkunak nevez. Panaszolja, de látja a vak is, hogy Zuglóban öt éve nem bír el néhány kerületi szintű hörcsöggel, közben előterjeszti, hogy bármikor kész hevesen tarkón harapni egy leopárdot. (Én 12 évig kisebbségből vezettem Óbudát.)
Hozzáteszi: amennyi a mostani, ingadozó szemléletű ellenzéki kampányban egyáltalán a városról szól, nem pedig valami szertelen, zavaros kormánybuktatási ködkép, az viszont hiteltelen. Tarlós István elmondja, hogy a televízióban egy közös ellenzéki sajtótájékoztatót látott, ahol valóságos zöld esőerdőt ígértek Budapestnek (azt nem említették meg, hogy a zuglói Pillangó parkban közel háromszor annyi fát vágtak ki, mint amennyit a régi Szentendrei úton terveznek).
Feltűnt, hogy a jelöltek feudális odaadással mosolyognak egymásra, de egy-két inkompetens emblematikusnak szánt arc mellett hemzsegtek a régi fővárosi emberek. Akik viszont már 2010 előtt leszerepeltek. Hosszú ideig ők vezették Demszkyvel a várost akkor, amikor a feladatarányos forrásmegosztás, a visszaosztott adók mértéke semmivel nem különbözött a maitól. Miről beszélnek?
Hangsúlyozza azt is, hogy ők hagyták itt együttérző mosollyal a masszív működési adósságot a BKV-éval az élen.
Alattuk szánkázott a lejtő aljára Budapest a nemzetközi megítélésben. Ne menjen ki az eszünkből, hogy a magyar főváros nemzetközi presztízse az elmúlt szűk évtizedben emelkedett. Hiszen ezért kaptuk meg 2019-ben épp Brüsszelből az „Európa Legjobb Úti Célja” kitüntetést, konkrétan utalva az indoklásban a mi időszakunk teljesítményére. Mikor szerzett ilyen elismerést korábban a magyar főváros? Brüsszelből ezek szerint nem úgy látják, hogy tönkretettük, és rabigába hajtottuk volna Budapestet, a várost, amit most az ellenzék szerint nekik kellene szabaddá tenni, mint Esze Tamás talpasainak.
Hogy van az (a politika iránt kevésbé érdeklődők kedvéért jegyzem meg, Karácsony Gergely is dolgozott ám, nem is futó kalandként Horn Gábor, sőt Demszky csapatában is) tehát, hogy a régi-új ígérőemberek évente mindössze pár száz fát ültettek, mi pedig átlagban évi kétezret? Hogy lehet, hogy nem épült alattuk ökojátszótér, nem volt valamit érő klímastratégiájuk? Hogy lehet, hogy alig költöttek közparkfejlesztésekre, melyekre mi csak 2015 és 2019 között öt és fél milliárd forintot fordítottunk? – teszi fel kérdésként. Hozzáfűzi:
2010-ben múzeumba való BKV-buszok, 30-40 éves villamosok jártak, archaikus metrók, trolik. (Emberek vagyunk, és felejtünk, hadd tegyem hozzá, hogy az M2-es és M4-es metró szerelvényeit is nekünk kellett végül biztosítani, nem akármilyen küzdelem árán.) 100 százalékban még nem sikerült ugyan lecserélnünk az állományt, de tessék körülnézni, az utakon, síneken hány vadonatúj színvonalas jármű közlekedik már. Mi milyen korszerű, műholdas utastájékoztató rendszert (Futár) üzemeltetünk már évek óta. Szívesen poénkodnak most a nagykörúti villamospálya felújításokon. Csak elfeledkeznek arról, hogy a korábbi városvezetés úgy cserélte le a hét tonna tengelyterhelésű Ganz villamosokat tíz tonna tengelyterhelésű Combinókra, hogy a pálya alkalmassá tételét a nagyobb terhelésre végig elmulasztotta. Hasonlítsuk össze a 2010 előtti, ill. utáni kerékpáros fejlesztéseket! Kérdezzék a kerékpáros szervezet vezetőit!
Megemlíti, hogy az általuk irányított fővárosban nem voltak sorozatos kötöttpályás fejlesztések, Széll Kálmán (Moszkva) tér, szelektív hulladékgyűjtés, barnamezős koncepciók, új szmogrendelet, vagy új taxirendelet sem. Sőt, Budapest fürdővárosban egyetlen fürdőt sem fejlesztettek 2010 előtt, míg Tarlósék már a hetediknél tartanak. Kitér arra is, hogy az árvízvédelem területén sem történt semmi, egy fillért sem költöttek rá.
Mi a részben gerjesztett viták ellenére már (konszenzussal) építjük a csillaghegyi öböl védműrendszerének két elemét, ami az utóbbi száz év legnagyobb árvízvédelmi fejlesztése Budapesten. A zuglói polgármester évente 100, azaz 5 év alatt 500 bérlakás építését ígérte. Egyetlenegy sem épült meg, viszont a meglévőkből Zuglóban hetvenet eladott. A „revitalizálódott” korábbi városirányítók változékony eszmevilágú új arcaikkal kiegészülve most ismét ígérgetnek fűt-fát. Az ígéretek teljesülésének valószínűsége Zugló 5 éves teljesítményén lemérhető.
Tarlós aláhúzza:
Mi stabilizáltuk a város működését, beleértve a 2010-ben romokban heverő BKV-t. Nincs működési hitel. Felújítottuk az M3-as metrót is, amelyikről már csend van, hiszen meghibásodási mutatói nem maradnak el az M4-étől. Megtaláltuk a klimatizálás műszaki lehetőségét és pénzforrását is, a BKV előrehaladott egyeztetést folytat a megvalósításról.
Mint írja: az is tapintatos hallgatásra ösztönzi az ellenzékieket, ha időnként valaki szóba hozza, hogy a BKV általuk itt felejtett tekintélyes működési adóssága miatt 2015 nyaráig még csak gondolni sem lehetett a felújítás megkezdésére, hiszen az fedezet nélküli kötelezettségvállalás lett volna.
A fejlesztések a Közfejlesztések Tanácsán keresztül biztatóan haladnak, már most 700 milliárd forint értékű jóváhagyott projektünk van, forrásbiztosítással. Benne olyanok, mint a Lánchíd és környéke, további BKV járműcserék, Blaha Lujza tér, Széna tér, Eurovelo kerékpárosfejlesztések, ferihegyi gyorsforgalmi út megújítása, a XIII. kerületi Béke téri kiváltó szennyvízkomplexum megvalósítása, vagy az aquincumi híd komplett kiviteli tervezése, engedélyeztetése. Ezeket zavartalanul folytatni tudjuk. Az elektronikus jegyrendszer is. Már ez év június 3-tól telefonos vásárlás működik a reptéri buszon, szeptember 2-tól már a hálózat egészén így lehet 24 órás, 72 órás, és hetijegyet venni, melyek a MÁV Start és a Volán járataira is érvényesek. Szeptember végétől a havi bérletek is így vásárolhatók, és 2020 közepétől az egész idő alapú jegyrendszer működik. Így lesz lehetőségünk koncentrálni a közeljövőben a környezetvédelemre és a hajléktalanproblémára.
Ezután kitér a környezetvédelemre és a mobilitási tervre, mely 2030-ig szóló beruházási program. Ebben a rangsorolt projektek száma 69, ebből 45 fővárosi, 24 állami koordinálású.
Négy beavatkozási területet, kilenc operatív célt foglal magában. 57 konkrét intézkedést tartalmaz az infrastruktúra, a járművek, a szolgáltatás területén.
Tarlós István kifejti azt is: neki nem ökölrázásról, naponta bemutatott komikus jelmezekről és díszletekről szól a kampány, amelyeket elmos az eső, és elfúj a szél, hanem valódi tettekről. A klímastratégiáról, valamint a zöldinfrastruktúráról is értekező főpolgármester publicisztikáját a hvg.hu oldalán olvashatják el teljes terjedelmében, ide kattintva.
Forrás: hvg.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula
