Pesti Srácok

Titkosszolgálati harc áldozatául eshetett Seres Zoltán

Titkosszolgálati harc áldozatául eshetett Seres Zoltán

Egyre több jel mutat arra, hogy Seres Zoltán vállalkozó húsz éve külföldi, orosz és szlovák titkosszolgálati harc áldozatául eshetett – írta szerdai számában a Magyar Nemzet. A lap azt írta, hogy több leszámolásos ügy megoldásában is kulcsszerepe lehet az évek során Portik Tamás által titkon rögzített hangfelvételeknek, amelyek a Fenyő-gyilkosság nyomozása során kerültek elő nyolc különböző helyről, köztük Németországból, illetve a Farkasréti temetőből. Az egyik ilyen ügy Seres Zoltán húsz évvel ezelőtti kivégzése, amikor Tahitótfaluban egy motor utasa egy AK-47-esből 15-20 lövést adott le menet közben a vállalkozó Bentley-jére. A volt sportoló és olasz üzlettársa egyaránt életét vesztette.

Seres Zoltánt az éjszakai életben a főleg volt KGB-sekből verbuválódott, Szemjon Mogiljeviccsel – közismert nevén Szeva bácsi – egy időben Budapestre érkezett orosz-ukrán maffiacsoport magyar katonai vezetőjének tartották. "Szeva bácsi" egyik itteni helytartója, Leonyid Stecura, akit Tolikként ismertek az éjszakai életben, állítólag őrnagyi rangú titkosszolgálati tiszt volt, és az ő katonai főnöke lett Seres. A cikk szerint a volt KGB-sek között 1993-ban kitört a háború, és egyes források a konkrét leszámolásba torkollott prágai és a budapesti orosz-ukrán maffiafőnök összetűzésének tudják be Seres Zoltán likvidálását is.

– olvasható. A lap azt írta, Seres legjobban a Nemzetbiztonsági Hivataltól tartott, de húsz év alatt nem került elő olyan adat vagy bizonyíték, hogy a magyar titkosszolgálatok bármelyikének is köze lett volna a halálához. Az azonban kiderült, hogy a szlovák titkosszolgálathoz, a SIS-hez több szálon is kötődő Jozef Roháč 1997 júniusában megpróbálta felrobbantani a volt ökölvívót.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!