Pesti Srácok

Afrikai sertéspestist igazoltak a Budakeszin talált vaddisznókban

Afrikai sertéspestist igazoltak a Budakeszin talált vaddisznókban

Pest megyében, sőt, a Dunántúlon is felbukkant a házisertés-állományt is veszélyeztető halálos vírus – írja a hvg.hu. A Nébih közlése szerint mindent megtesznek a járvány megfékezéséért; az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

A Budakeszi Erdészet elkerített vadászterületén talált öt elhullott vaddisznóból mutatta ki szombaton az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma – közölte a szervezet. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását. A hvg.hu azt írja, hogy a fertőzés megjelenésének mikéntjére a járványügyi nyomozás adhat majd magyarázatot.

A Budakeszi Erdészet elkerített vadászterületéről több esetben is vaddisznók elhullását jelezték az elmúlt napokban a Nébih-nek. Az országos főállatorvos, a vizsgálatok megkezdésével párhuzamosan, elrendelte az érintett területen a vaddisznótetemek fokozott keresését, valamint a kilőtt vadak mintázását. A Nébih laboratóriumába több tucat minta érkezett, melyek közül ötnél szombaton az ASP vírus jelenlétét igazolták a vizsgálatok – írja a hvg.hu. Az ASP megállapítását követően az országos főállatorvos elrendelte a vadaskert kerítéssel határolt részén a vaddisznó-állomány felszámolását, valamint – a korábbi esetekhez hasonlóan – az ilyenkor szükséges intézkedéseket. Ezek közé tartozik többek között, hogy kijelölik a fertőzött, valamint azon belül a járványügyi védekezés szempontjából fontos, szigorúan korlátozott területet. A fertőzés megjelenésének mikéntjére a járványügyi nyomozás adhat majd magyarázatot.

A hivatal kiemeli: fontos, hogy az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes. A jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, amely egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt a kereskedelmi korlátozásokból adódik. Éppen ezért a legfontosabb továbbra is a járvány házisertésekre történő továbbterjedésének megakadályozása, amelyhez elengedhetetlen az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása. A betegség nemcsak természetes úton, hanem illegális sertésszállítással, ragályfogó tárgyakkal és fertőzött húst tartalmazó élelmiszerekkel is gyorsan továbbterjedhet. A Nébih felhívja minden állattartó figyelmét a jogkövető, felelős magatartásra a járvány házisertésekre történő továbbterjedésének meggátlása érdekben.

PestiSracok facebook image

A sertéseket állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékkal (moslékkal) tilos takarmányozni! Fontos: ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítse az állategészségügyi szolgálatot. A vírust a kirándulók is továbbterjeszthetik, ezért a Nébih kéri: lehetőség szerint egyelőre ne látogassák az érintett területet. Általánosságban is fontos, hogy a látogatók ne hagyjanak élelmiszerhulladékot az erdőkben, valamint a cipőket, bakancsokat alaposan tisztítsák, lehetőség szerint mossák le a kirándulást követően – közölte a hivatal.

Az ASP tavaly jelent meg Magyarországon; főleg az észak-keleti megyékben fedezték fel a vírus jelenlétét vaddisznóknál. Házisertésnél egyelőre nem fedezték fel, ám a megelőzés érdekében az érintett területeken a legszigorúbb intézkedések vannak hatályban.

Forrás: hvg.hu; Fotó: MTI/Mónus Márton

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?