Pesti Srácok

Bocsánatot kért a német államfő Lengyelországban a második világháború kitörésének 80. évfordulóján

Bocsánatot kért a német államfő Lengyelországban a második világháború kitörésének 80. évfordulóján

Bocsánatot kért "Németország történelmi bűnéért", az áldozatoknak okozott szenvedésekért Frank-Walter Steinmeier német államfő vasárnap a történelem legvéresebb konfliktusa, a második világháború kitörésének 80. évfordulója alkalmából Lengyelországban tartott nemzetközi megemlékezésen.

A rendezvények sorozata vasárnap hajnalban fél ötkor kezdődött a Łódz melletti Wielun városban. Andrzej Duda lengyel államfő Frank-Walter Steinmeier német elnökkel együtt emlékezett meg arról, hogy a kisvárost a német légierő 1939. szeptember 1-én lebombázta. Több száz helyi lakos vesztette életét, ők voltak a háború első civil áldozatai. Kevés hely élt át akkora pusztítást, mint Lengyelország, amely lakosságának nagyjából egyötödét veszítette el a világháború alatt, ideértve a hárommillió zsidó túlnyomó részét. A lengyel elnök kiemelte: a háború Wielun lebombázásával, vagyis egy háborús bűnnel kezdődött, a nemzetközi jog megsértésével pedig "romba dőlt a normális világ".

– fogalmazott. Leszögezte: azért, hogy a Wielunban és a világon másutt történtek soha ne ismétlődhessenek meg, nem szabad elfeledkezni a háború borzalmairól. Erkölcsi elégtételnek nevezte Steinmeier részvételét a wieluni megemlékezésen. Steinmeier terrornak nevezte Wielun lebombázását, amely pusztítást, megaláztatást és üldöztetések sorát vonta maga után, beleértve lengyel állampolgárok millióinak, lengyel és európai zsidóknak a meggyilkolását. Hangsúlyozta: Németország hálás, hogy Lengyelország a második világháború után kezet nyújtott, és azért, hogy a németeket visszafogadták az európaiak körébe.

PestiSracok facebook image

Hajnalban a hitleri Németország által szintén szeptember 1-jén megtámadott, a második világháború első európai ütközete helyszíneként számon tartott Westerplatte-félszigeten is rendeztek megemlékezést. Ezen részt vett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, a helyi ellenzéki városvezetés meghívására pedig jelen volt Frans Timmermans, az Európai Bizottság távozó első alelnöke.

A központi, nemzetközi megemlékezést délben tartották Varsóban, ahol újból felszólalt Andrzej Duda és Frank-Walter Steinmeier, valamint Mike Pence amerikai alelnök. A német elnök kijelentette, hogy "a háború német bűn volt", és ezt a "fájdalmas örökséget" soha nem felejti el a német nemzet. Emlékeztetve arra, hogy a náci Németország meg akarta semmisíteni Lengyelország "kultúráját, városait, lakosait, minden élőlényt", a német államfő bocsánatot kért "Németország történelmi bűnéért", az áldozatoknak okozott szenvedésekért. Pence alelnökhöz intézve szavait Steinmeier méltatta az Egyesült Államok világháborús szerepét. Hangsúlyozta, hogy Európának "erősebbnek és öntudatosabbnak kell lennie", viszont "Amerika nélkül soha nem lesz erős, és soha nem fordul szembe Amerikával". Andrzej Duda lengyel elnök arról beszélt, hogy "a második világháború talán be sem következett volna", ha a nyugati szövetségesek kezdettől fogva határozottan felléptek volna a hitleri Németországgal szemben.

– hangsúlyozta.

– mondta a lengyel elnök, utalva Georgia 2008-as és Ukrajna 2014-es orosz megtámadására.

Mike Pence a szövetségesek egymásnak tett ígéreteinek betartását szorgalmazta, aláhúzva, hogy a nemzetek erős szövetsége mindig is "szabadságunk és érdekeink legjobb védelmét" jelentette. Kiemelte, hogy a "kíméletlen háború", majd a kommunista kormányzás negyven évén át Lengyelország, valamint "Európa más leigázott nemzetei túlélték a szabadságuk, jogaik, történelmük és hitük tönkretételét célzó brutális kampányt".

A varsói évfordulós rendezvényeken kétszázötven vezető politikus vett részt a NATO, az Európai Unió és az uniós Keleti Partnerség tagországaiból. Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte. A megemlékezés több kétoldalú találkozóra is alkalmat adott: szombaton a lengyel elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett, vasárnap Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Angela Merkel német kancellárt és Charles Michel belga miniszterelnököt fogadta hivatalában, hétfőn pedig lengyel-amerikai tárgyalások várhatók.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.