Pesti Srácok

Budapest a legélhetőbb kelet-európai város az Economist szerint

Budapest a legélhetőbb kelet-európai város az Economist szerint

Idén is Bécs lett az első a világ legélhetőbb városainak toplistáján, Budapest pedig a kelet-európai régió legélhetőbb városa a The Economist brit hetilap testvércége, az Economist Intelligence Unit szerint – írja a WeLoveBudapest portálra hivatkozva a Magyar Nemzet.

Az EIU idén is 140 nagyváros életminőségét vizsgálta egy 30 pontból álló szempontrendszer alapján, így a politikai és társadalmi stabilitás, a közbiztonság, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és a környezet, valamint az infrastruktúra szemszögéből. Bécs az elérhető 100 pontból 99,1 pontot kapott, így az osztrák főváros lett idén is a legélhetőbb városa a világnak. A második helyen Melbourne, a harmadikon pedig Sydney végzett. Az első 10 közé még egy európai város, Koppenhága fért be kilencedikként. Budapest több, mint 90 ponttal lett a kelet-európai mezőny legjobbja, nagy fölénnyel leelőzve Prágát és Moszkvát, amelyek a régió legnépszerűbb utazási célpontjai – írja a portál. A Guardian brit napilap honlapja szerint az első tízbe sikerült még bekerülnie két japán városnak, Oszakának a 4. és Tokiónak a 7. helyen, valamint három kanadai városnak, Calgarynak, amely az 5., Vancouvernek, amely a 6. és Torontónak, amely Tokióval holtversenyben a 7. helyen végzett. A top tízbe egy harmadik ausztrál város is befért még: Adelaide a 10. helyen.

Ahogy az első, úgy az utolsó helyezett esetében sem történt változás a tavalyi listához képest: idén is Damaszkusz a legkevésbé élhető város. A háború sújtotta Szíria fővárosát a nigériai Lagos és a bangladesi főváros, Dakka előzte meg. Az utolsó tízben a líbiai Tripoli, a pakisztáni Karacsi, Pápua Új-Guinea fővárosa, Port Moresby, Zimbabwe fővárosa, Harare, a kameruni Douala, Algír, valamint Caracas, Venezuela fővárosa szerepel még – derült ki a brit lap összeállításából.

Forrás: Magyar Nemzet, WeLoveBudapest; Vezető kép: MTVA/Róka László

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.