Pesti Srácok

Csak az lehet polgármester-jelölt, akinek van választójoga

Csak az lehet polgármester-jelölt, akinek van választójoga

Csak választójoggal rendelkező, nagykorú magyar vagy uniós állampolgár indulhat az önkormányzati választáson polgármester-jelöltként. Az aktív és passzív választójoggal – vagyis a választás és választhatóság jogával – közvetlenül a szavazás megkezdése előtt is rendelkeznie kell a jelöltnek – írta az MTI.

A választójog feltétele a nagykorúság, ez a tizennyolcadik életév betöltése után mindenkit megillet – akit bírósági ítélet ebben nem korlátoz –, a tizenhatodik életév betöltése után pedig házasságkötéssel lehet nagykorúságot szerezni. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal kizárólag azok rendelkeznek, akiknek van magyarországi lakcímük, jelöltként viszont a külföldön élő magyar állampolgárok is indulhatnak. Akit azonban a bíróság a jelölt nyilvántartásba vétele és a voksolás között jogerősen a választójogból kizár például azzal, hogy cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezi, vagy elrendelik kényszergyógykezelését, vagy jogerős bírósági ítélet születik, amelyben eltiltják a közügyek gyakorlásától, vagy esetleg megkezdi szabadságvesztés-büntetését, elveszíti választójogát, nem indulhat a választáson. A választási eljárási törvény szerint ugyanis a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. Ez pedig azt jelenti: függetlenül attól, hogy a jelöltet korábban nyilvántartásba vették-e, az októberi voksolás szavazólapján már nem szerepelhet. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell. Szavazati joggal ugyanakkor rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, és nincs eltiltva a közügyektől.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.