Pesti Srácok

Csütörtökig döntenek a szavazólapokról a választási bizottságok

Csütörtökig döntenek a szavazólapokról a választási bizottságok

A jelöltek és listák nyilvántartásba vételéről szóló határozatok jogorvoslatainak lezárása után, csütörtökig döntenek a választási bizottságok az októberi önkormányzati és nemzetiségi választás szavazólapjainak adattartalmáról.

A képviselő- és polgármester-jelöltek bejelentésére szeptember 9-én 16 óráig volt lehetőség; a határidőig összesen több, mint 55 ezer jelöltet jelentettek be. A választási bizottságok mellett működő választási irodáknak kellett ellenőrizniük a benyújtott ajánlások érvényességét, és azt, hogy összegyűjtötték-e a jelöltek az induláshoz szükséges ajánlások számát. A választási bizottságoknak a bejelentéstől számított négy napjuk volt arra, hogy nyilvántartásba vegyék a jelölteket. A hétfőn bejelentett jelöltek nyilvántartásba vételéről legkésőbb pénteken kellett dönteniük a bizottságoknak, ez ellen három napon belül – hétfőig – van lehetőség jogorvoslattal élni. Amennyiben nem érkezik jogorvoslat, a választási bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételéről szóló döntése hétfőn délután 4 órakor jogerőre emelkedik, és az illetékes választási bizottság ezt követően dönthet az egyéni listás, illetve az egyéni választókerületi és a polgármesteri szavazólapok (valamint a települési nemzetségi szavazólapok) "képéről"; ez az úgynevezett imprimálás. A jelölőszervezetek delegáltjaival bővült választási bizottságok ekkor tulajdonképpen elfogadják a szavazólapon szereplő jelöltek, jelölőszervezetek nevét, sorrendjét, valamint logóját – utóbbit a választási eljárásról szóló törvény értelmében egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen kell feltüntetni. Ha azonban érkezik jogorvoslati kérelem, a bírósági felülvizsgálatra szintén három nap áll rendelkezésére, vagyis az illetékes bíróságok legkésőbb csütörtökig döntenek a jogorvoslati kérelmekről. Így csütörtökig mindenhol lezárulhatnak a jogorvoslatok a pénteken hozott döntések ügyében. A kompenzációs listák és a megyei listák bejelentésének határideje szeptember 10. volt, az aznap benyújtott listák nyilvántartásba vételére szombatig volt idejük a választási bizottságoknak, és természetesen ezek ellen is lehet jogorvoslattal élni. A szavazólap adattartalma ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. Ennek benyújtási határideje azonban nem három, hanem egy nap. A bíróságoknak ugyancsak egy napjuk van a döntésre. A szavazólapok képének elfogadása után kezdődhet meg a szavazólapok nyomtatása. A választási bizottságoknak azonban nem kell elfogadniuk azoknak a választásoknak a szavazólapját, amelyeket jelöltek hiányában nem tartanak meg.

Forrás/fotó: MTI (a kép illusztráció)

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)